Egyéb kategória|

„S míg lábunk szentelt küszöbödre hág,
Úgy érezzük, körödben újra áthat
A szívedből áradó ifjúság.”
(Tóth Á.)

Ötven évvel ezelőtt nyolcadikos kisdiákként elköszöntünk az Újvárosi Általános Iskolától. Ekkor 1968. június 15-ét jelzett a naptár. A tovatűnt évek után egyre erősödött lelkünkben a találkozás vágya. Hívó szavunkra, az akkor végzett 8. A, B és C osztályból ötvennégyen tudtak eljönni. Ezen a szombati napon – szeptember 29-én –  egy pillanatra megállítottuk az időt, hogy találkozzunk, kíváncsi szemekkel, ragyogó tekintettel ismerjük fel a régi arcokat. Az iskola udvara megtelt örvendező lelkekkel, sok érdeklődővel.
Évfolyam-találkozónkat emléktábla avatásával gazdagítottuk.
A gyermekkorunkban megtapasztalt iskolai törődés arra indított bennünket, hogy emléktábla állításával tisztelegjünk az utókor számára is. Olyan pedagógusok részére helyeztünk emléktáblát, akik szellemi, lelki fejlődésünkön, nemesedésünkön munkálkodtak, s művük lelkünkben él tovább.

 

Magyar Béla igazgató és tanártársai tiszteletére
helyeztünk el gyönyörű emléktáblát,
mely az iskola épületét ékesíti.
50 év elteltével hű szívvel mondtunk hálaszót az itt töltött évekért.

 

Köszönetünket fejezzük ki az emléktábla állításához nyújtott támogatásért Mezőtúr Város Önkormányzatának, Herczeg Zsolt polgármester úrnak. Az emléktábla megalkotása Veres Gyula keramikus művész munkáját dicséri.
Megköszönjük, akik jelenlétükkel megtisztelték emléktábla avató ünnepségünket.
Szeretett iskolánk falai közt fellapoztuk lelkünk könyvtárának 1960-1968 közötti éveit. Elhunyt tanárainkra és osztálytársainkra kegyelettel emlékeztünk a meggyújtott gyertya fényénél.
Nosztalgiával telítve csapongtak gondolataink, boldogan csevegtünk, s kezünkben szorongattuk az 50 éves találkozóra kapott díszes emléklapot.
Kedves Iskolánk! Örömmel tölt el bennünket, hogy Trinyik Pálné, Cs. Kiss Imréné, Gutyán Jánosné, Veres Gyuláné, Dr. K. Nagy Istvánné, Kara Miklósné tanárnőkkel felidézhettük a már homályba merült iskolás éveinket.
Köszönjük Rózsás Istvánné intézményvezető-helyettesnek segítőkész közreműködését mind az emléktábla avató ünnepséghez, mind az évfolyam-találkozóhoz.

Tisztaszívűséget, szeretetet adtunk egymásnak, így többekben máris megfogalmazódott az újabb összejövetel gondolata. Reméljük, ennek a fénylő napnak a csillaga ott fog ragyogni a hétköznapok szürke égboltján is. És akkor, ez a pillanat, már megérte a fáradságot!

Gellért Edit
egykori diák

 

Close Search Window