Helyi Hírek, Hírek, Kiemelt hírek|

In memoriam dr. Hock Ernő

Szomorúsággal kezdődött a húsvét utáni hét. „Ernőt a Teremtő magához szólította.” –  Megdöbbenve olvastuk kedves felesége kétségbeesett, fájdalommal teli mondatait az interneten,  miszerint dr. Hock Ernő, a mezőtúri közélet nagyra becsült személyisége 2021. április 5-én örökre megpihent.

Két héttel korábban még a Berettyó gáton találkoztunk, szeretett családjával együtt sétáltak, vidám volt, érdeklődő. Ehhez képest nehéz tudomásul venni, hogy a jövőben már nem futunk vele össze az utcán, nem találkozunk a vasárnapi piacon, ahol melegítőben, kis kosarában a családnak vásárolt friss portékákkal, szívesen elbeszélgetett az ismerősökkel. Nem integet már ki barátságosan az öreg, fehér kis Combójából.  Családjával együtt váratlansággal szembesült egy súlyos, a felismerés utáni napokban végzetessé váló betegséggel.

Véget ért egy rendkívül tartalmas, szinte az utolsó percig aktív pályafutás. Ernő ezer szállal kötődött az Újvárosi Általános Iskolához, melynek szinte a szomszédságában laktak.  A Fiúgimnáziumban érett felnőtté. Mindvégig jó tanuló, jó sportoló diák volt, és remek focista. Osztályközösségeinek központi alakjaként lelkesen és odaadóan szervezte az évfolyamtalálkozókat. Kedves emlékként őrzöm, hogy néhány évvel ezelőtt megkapó egymás iránti ragaszkodással, felszabadultan és boldogan ünnepeltek együtt volt egyetemi társaival, a Nemzeti Étteremben, büszkén mesélte, hogy ezt évről évre megteszik váltakozó helyszínen.  Életre szóló, fontos barátságokat kötött és ápolt teljes odaadással. A tűzoltóság nagyon összetartó családjában elengedhetetlen a bajtársi szolidaritás, ezt a mintaszerű együttműködést Ő az élet minden területére kiterjesztette.

Sokféle tehetséget kapott és jól bánt azokkal. Vezetésre termett, a legkülönbözőbb területeken alkotott maradandót. Nem riadt vissza, ha szakmai váltás elé állította az élet. Erős kulturális érdeklődés is jellemezte, a 2000-es évek elején például – csak úgy mellékes vállalkozásban – zeneboltot indított a Szabadság téren. Szálloda igazgatóként jól működő dzsessz profilú pinceklubot hozott létre. Napjainkban több más társadalmi feladata mellett a városi önkormányzat művelődési- és sport bizottságában is tevékenykedett. Imádta a természetet, sokat időzött az egyik kedves barátjával közösen épített halastavánál. A horgászat kikapcsolta, feltöltötte, a kedvenc időtöltése volt.

Pályafutása jutalmának tekintette, amikor öt évvel ezelőtt jogi ismeretek tanítására kapott felkérést a Református Kollégiumtól. Munkáját itt is igényesen, lelkiismeretesen végezte, szigorú, következetes pedagógusként népszerű volt tanítványai körében. Az elmúlt szeptemberben boldogan mesélte, hogy immáron „közös munkahelye” lett kisebbik fiával, aki szintén a szeretett Alma Materben folytatja tanulmányait. Dani szerény, szorgalmas, kiválóan tanuló fiú, az iskola egyik büszkesége – teszem hozzá én.

„Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,

Ember lenni mindig, minden körülményben.”

Egész életében felsőfokon gyakorolta az Arany Jánoshoz kötődő fenti gondolatokat. Szenvedélyesen szerette Mezőtúrt! Mindenkiben tisztelte az emberi méltóságot, rangtól, címtől függetlenül. Tudott és szeretett élni, kiváló üzleti érzékkel és emberi értékekkel bírt, a manapság divatos hivalkodás nagyon távol állt tőle. Fontos értéknek tartotta a családot, azzal együtt, hogy közel húsz évvel ezelőtt új házasságot kötött, melyben ismét sok boldogságban volt része. Imádta fiatal feleségét, Marcsikát. Nemrég még a 2020-as Túri Kalendáriumba rendezgettem a képanyagot, és hosszasan elnéztem azt a szép nagy rokoni családot, mely  körbe vette. Ott még boldogan ölelte magához Danikát.  Élete legfőbb kincsének a fiait tekintette, nagyon odafigyelt rájuk és mindenben támogatta őket. Időnként beugrott hozzánk néhány percre, hogy elújságolja Endrének, hol tart az első házasságában – karácsonyi ajándékként – született „kis Ernő” (1979) rendkívül sikeres, nemzetközi szintű zenei pályafutása dzsesszbőgősként, gitárosként. Élete gyermekeiben és unokáiban folytatódik tovább. Bizonyára még sok terve volt, de elmondható, hogy nagyívű pályát futott a számára megadatott hetven év alatt. Példásan töltötte be földi küldetését ez a huncut mosolyú, barátságos, segítőkész, nyíltszívű ember. Nagyon fog hiányozni!  Családja a következő idézettel köszön el tőle:

„Leállt a szív, mely értünk dobogott,

Pihen a kéz, mely értünk dolgozott.

Számunkra Te sosem leszel halott,

Örökké élni fogsz, mint a csillagok!”

 

A végtisztességadásra 2021. április 21-én került sor a katolikus temetőben, felekezeti szertartás szerint.

Szerettei, barátai, számtalan tisztelője és a magam nevében szeretettel búcsúzom én is.

Isten áldjon Ernő!

 

Berczeliné Boldog Mária

 

Elhunyt dr. Hock Ernő nyugállományú tűzoltó ezredes

2021. április 5-én, életének 71. évében rövid, súlyos betegség következtében elhunyt dr. Hock Ernő nyugállományú tűzoltó ezredes, a Mezőtúri Tűzoltóparancsnokság egykori parancsnoka.

Dr. Hock Ernő 1950. november 10-én született Mezőtúron. Általános és középiskoláit Mezőtúron végezte, majd diplomát szerzett a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán 1974-ben. Ezt követően a Szolnoki MÁV Járműjavító Üzem művelettervezője lett. Innen került a BM Tűzoltóság állományába.

1979. november 01-től a Mezőtúri Tűzoltóparancsnokság tűzoltási és szolgálati főelőadója, 1981. január 01-től parancsnok helyettes, majd 1983. szeptember 01-től tűzoltóparancsnok beosztást töltötte be szolgálati nyugdíjba vonulásáig, 2001. november 30-ig.

1981-82-ben elvégezte Budapesten a BM Tűzoltó Kiképző Központ Tiszti átképző Iskoláját. Folyamatosan képezte magát, 1992-ben sikeresen elvégezte a József Attila Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi Karát és jogi diplomát szerzett.

A tűzoltói szolgálatot élethivatásának tekintette. Szakmai felkészültsége és tapasztalata jelentősen elősegítette a tűz- és káresetek megelőzését, eredményes felszámolását.

Mindig szívén viselte a tűzoltóság állománya által használt eszközök, felszerelések korszerűsítését, cseréjét és elhelyezési körülményeinek javítását. Parancsnokként részese volt a tűzoltólaktanya épületének 80’-as 90’-es években történő felújításának, valamint a gépjárműfecskendő pályázati úton történő beszerzésének.

A sport szeretete végigkísérte életútját. A labdarúgás mellett tűzoltói szolgálata alatt a tűzoltó versenysport terén is fontos szerepet játszott elhívatottsága, akaratereje. Irányítása alatt a csapatok számos megyei és országos versenyen értek el szép eredményeket, melyből kiemelkedik az 1992-ben Debrecenben megrendezett Belügyminisztérium Országos Labdarugó Bajnokságának megnyerése.

Tűzoltói szolgálata alatt számos alkalommal részesült elismerésben, dicséretben. 1997-ben tűzoltósági főtanácsosi címet szerzett, de átvehette a Tűzbiztonságért Érem ezüst és arany fokozatát is.

Nyugállományba helyezését követően is aktívan dolgozott. Vezette a Nemzeti Szállodát, majd 2009. május 28-tól 2013. december 31-ig a Mezőtúri Intézményellátó és Ingatlankezelő Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójaként úttörő szerepet vállalt az új intézményi struktúra kialakításában és a város üzemeltetésében.

2016. szeptember 01-től a Mezőtúri Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola és Óvoda rendészeti és közszolgálati ágazati oktatásában vállalt szerepet óraadó tanárként. Feladatai közé tartozott a közszolgálati ügyintézői ismeretek és a rendvédelmi szervek és alapfeladataik oktatása, valamint a szakterületet érintő érettségi vizsgáztatásban történő részvétel.

Életútja elismeréseként 2019. október 23-ai hatállyal Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere soron kívül tűzoltó ezredessé léptette elő.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.

Liszkai Zoltán tűzoltó ezredes, kirendeltség-vezető

Mezőtúri Katasztrófavédelmi Kirendeltség

 

Close Search Window