Muzsikáló edény, diófával összeépített áttört kerámiaszegélyes falitükör, finoman cizellált állóóra, kerámia mosdótál – nem, ez nem egy lehetetlen bevásárló lista, még csak nem is egy népmesebeli királylány álomszobájának berendezése. Ezeket a különleges kerámiatárgyakat mind megtalálhatjuk a XVI. Alföldi Fazekas Triennálé május 25-én megnyitott kiállításán a Városi Galériában. Ha valaki látni szeretné egy ősi mesterség 21. századi virágzását, a fazekasműhelyek remekléseit, ne hagyja ki a Mezőtúron június 25-ig látható tárlatot.
Legutóbb 2021-ben rendezték meg az Alföldi Fazekas Triennálét Mezőtúron. Majd idén a Hagyományok Háza, a Túri Fazekas Múzeum és a Mezőtúri Közművelődési és Sport KN Kft. 2024-ben is meghirdette a XVI. Alföldi Fazekas Triennálét. Az idei pályázat tematikája szerint az egykori céhremekek mintájára olyan tárgyak, tárgy-együttesek készültek, amelyek összefoglalják az alkotó mesterségbeli tudását, egyfajta ars poeticaként bemutatják viszonyát a fazekassághoz, a hagyományhoz, a népi kultúrához és ezek 21. századi továbbviteléhez. Egy pályázó minimum 3 db, maximum 5 db pályaművel pályázhatott. A pályamunkák leadásakor a mestereknek jelölniük kellett a néprajzi vonatkozásokat, elõképeket is.
Az ország minden részérõl érkeztek munkák.
Összesen 31 pályázó több mint 130 db kerámiát küldött be, ezekből a zsűri 24 alkotó 98 tárgyát, tárgyegyüttesét találta kiállíthatónak.
Az ünnepélyes megnyitón és eredményhirdetésen a mezőtúri származású Bíró-Sipos Karina népi dallamai zendültek fel, énekhangja, dobolása elementáris erővel zengte be a Városi Galéria falait.
Majd Szűcs Dániel polgármester köszöntőjében kihangsúlyozta, Mezőtúr büszkén kötődik fazekas múltjához és nem hiába viseli „a fazekasság fővárosa” címet. Hozzá-tette, 2009. óta a mezőtúri fazekasság az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség nemzeti listájának része. „Mégis, személy szerint nem tekinthetnék pozitívan a jövõbe, ha nem lennének olyan tehetséges keramikusok és fazekasok, mint akiknek az alkotásait láthatjuk a triennálé kiállításán. Külön szeretném megköszönni a mezőtúri fazekasoknak, akik rendkívül sokat tesznek azért, hogy életben tartsák ezt a mesterséget, tanítják a fiatalokat és olyan tárgyakat készítenek, amelyeknek a mai világban is szerepe van.”
Pusztai Zsolt, a Túri Fazekas Múzeum vezetője elmondta, hogy 1979-ben, 45 éve Szolnokon indult el az alföldi fazekas triennálé története, így ez az egyik legrégebbi szakmai megmérettetés a kézművesek és a népi iparművészek körében. Hozzátette, így három évente találkozott a magyar fazekasság színe-java Szolnokon, Karcagon vagy Mezőtúron. „Egyébként érdemes áttekinteni a 45 év anyagát, hiszen ez nem csak a népi iparművészet történetének része, hanem sok érdekességgel szolgál a magyar történelmünkről is a közel 5 évtizednyi alkotói szakasz”.
A néprajzkutató fontosnak tartja a felelősség gondolatát ebben a témakörben. „A 21. században véleményem szerint a legnagyobb kérdés, hogy ez a szakmai tudás hová lesz, milyen módon változik meg, vagy hogyan tudjuk átadni és a szükséges mértékben megreformálni… Ezek a megmérettetések azért kellenek, hogy lássuk, mi a különbség a mesterség és a hobbizmus között. Az itt kiállító művészek mindegyike mester és tudja azt, hogy mit miért csinál. Az ilyen megmérettetések, népművészeti kiállítások erősítik meg a múzeumok, és a Hagyományok Háza létjogosultságát. Ezek az intézmények tudják összefogni azt a tudást, ami a műhelyekben keletkezik.”
Paládi-Kovács Attila Széchenyi-díjas magyar etnográfus, muzeológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a jelen lévő közönségnek felelevenítette a fazekasság hazai történetének egy szeletét, majd zárszóként élõ örökségnek nevezte a kiállítási anyagot.
Legeza Márta, a Hagyományok Háza munkatársa, a Népművészet Ifjú Mestere kiemelte, kollektív felelőssége a tárgyalkotóknak, hogy azt a kulturális örökséget, amit mestereiktől, elődeiktől tanultak, megmutassák a nagyközönségnek.
Prof. dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke is megtisztelte jelenlétével a XVI. Alföldi Fazekas Triennálé ünnepélyes megnyitóját és eredményhirdetését. Szerény és tiszteletteljes megnyitó beszéde hamar rokonszenvet keltett a hallgatóságban.
„Ide ’Túrra mindig nagy örömmel és büszkeséggel járok haza– mesélte elérzékenyülten- Életemnek egy komoly szakaszát a „nagy latin palotában” töltöttem. Itt Mezőtúron soha nem volt könnyű az élet és emlékszem, akkoriban valamennyiünk találkozott a népi keramikus művészet termékeivel.” Majd nem hagyta szó nélkül a fazekasság mezőtúri történetét, kiemelve Badár Balázs fazekasmester munkásságát és dr. Draskovits Dénes gyűjtésének a mai napig csodálható eredményét. Büszkén mondta el, hogy a parlamenti tárgyaló irodájában számos Gonda István-kerámia díszíti a teret, amit a tervei szerint utódjának hagy majd örökül a Parlamentben. „Aki ezzel a szakmával foglalkozik, övé az örök élet”– fűzte mondanivalójához az elgondolkodtató mondatot.
A megnyitó szavai után a díjak, oklevelek átadása következett. A mezőtúri fazekasok is remekeltek. Ezen kívül három mezőtúri vállalkozás, az Agrohíd Ipari Kft., a Taköv Transz Kft., és a Túri Kamra is ajánlott fel díjat.
A XVI. Alföldi Fazekas Triennálé online katalógusa a Hagyományok Háza honlapján érhetõ el. Az összeállításában Nagy-Pölös Andrea néprajzkutató, muzeológus mûködött közre.
A nap második részében szakmai konferenciára várták az érdeklődőket, melyet a Szabadság Mozi- és Színház-teremben rendeztek meg. Dr. Nagy Molnár Miklós etnográfus, igazgató, Nagy-Pölös Andrea és Bangó Aliz etnográfusok a gömöri, az erdélyi szász és a hucul népi kerámiakultúrát mutatták be.
A kiállítási anyag Mezőtúrról Szolnokra kerül, ott a kiállítás július 4. és augusztus 4. között a Szolnoki Galériában (Szolnok, Templom út 2.) lesz látható.
Kakuk Móni
XVI. Alföldi Fazekas Triennálé 2024.
Díjazottak:
Nagydíj: Farkas Gábor, népi tárgyalkotó iparművész, népművészet ifjú mestere
1. helyezett: Szolanics Elvira, népi tárgyalkotó iparművész
2. helyezett: Berta István, népi tárgyalkotó iparművész
3. helyezett: Ángyán Csilla,
népi tárgyalkotó iparművész, népművészet ifjú mestere
Mezőtúr Város Nagydíja: Bihary Kamilla, keramikusművész
Túri Fazekas Múzeum különdíja: Patkós Erika
Mezőtúri Közművelődési és Sport Közhasznú Nonprofit Kft. különdíja: Sóczóné Kása Gyöngyi
A Damjanich János Múzeum, Szolnok különdíja: id. Gonda István, népi tárgyalkotó iparművész, népművészet ifjú mestere, népművészet mestere
Dr. Draskovits Dénes különdíja: Biharyné Zoltán Emese
Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság különdíja: Szekér Gizella
Agróhíd Ipari Kft. különdíja: Madár Helga, népi tárgyalkotó iparművész, népművészet ifjú mestere
Folktrend Díj: Kovács József
Fazekas Alkotóház – Kalocsa (Kovács László) különdíja: Forró István, népi tárgyalkotó iparművész
TakövTransz Hungária Szállítmányozó Kft.(Takács Zoltán) különdíja: Nagyné Török Erzsébet, népi tárgyalkotó iparművész
Túri Kamra különdíja: Hákli Tímea, népművészet ifjú mestere
Régens Zrt. különdíja: Káldi Károly, népi tárgyalkotó iparművész, népművészet ifjú mestere
és Tóth Mihály Györgyné Hunya Anna, népi tárgyalkotó iparművész
A 7 alkotó, akik a kiállításban és katalógusban szerepelnek, akik Emléklapot kaptak:
Rács Róbert, népi tárgyalkotó iparművész, Máhr Ferencné, Bagossy Sándor, Elekné Tóth Beatrix, Tokaji Diána, népi tárgyalkotó iparművész, Szűcs Andrea, népi tárgyalkotó iparművész, népművészet ifjú mestere
Mezőtúr és Vidéke 2024/11.
