A Perzeusz csillagkép felől érkező Perseida meteorraj minden évben augusztus 12-én vagy 13-án éjjel hozza el a legtöbb hullócsillagot. „Szent Lőrinc könnyeinek” csodálatát idén sem a felhők, sem a telihold nem zavarta meg.
A tapasztalt égi szemlélődők már tudják, hogy a Perzeusz csillagkép azonosítását nagyban megkönnyíti a felette látható, jellegzetes W-alakú Cassiopeia csillagkép.
Amíg a fölöttünk magasodó égboltozat tüneményeire fordítottuk tekintetünket, megmozdult alattunk a föld.
Ezeket a napokat követően nem csoda, ha eszünkbe jut Weöres Sándor gondolata:
„Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
Augusztus 19-én, szombaton, 11 óra 13 perckor majd 11 óra 16 perckor két földrengést észleltünk az Alföldön egymás után. Jelenlegi becslések alapján Gyomaendrődtől 11 km-re volt a földrengések epicentruma, melynek magnitúdója 4.0 volt.
Elsőként Szarvas, Mezőtúr, Csabacsűd, Békéscsaba, Lakitelek, Békésszentandrás, Kondoros, Öcsöd, Gyomaendrőd, Doboz, Gádoros, Hódmezővásárhely, Kecskemét településekről érkeztek bejelentések a Szeizmológiai Obszervatóriumba.
Augusztus 20-án, vasárnap szintén észlelhető volt a földrengés az éjszakai és a hajnali órákban. 3 óra 52 perckor újabb földrengés pattant ki Szarvas közelében, 4.1-es magnitúdóval, melyet 5 óra 13 perckor egy másik rengés követett 3.5-ös magnitúdóval. Az eseményeket ismét széles körben érezte a lakosság, sokan felriadtak álmukból. Mezőtúron akadtak, akik arról számoltak be, hogy megmozdult alattuk az ágy és beremegtek pár másodpercre az ablakok. A megkérdezettek között volt olyan is, aki semmit nem érzékelt a rengésekből. Szarvason rövid áramkimaradásokat is okozott a természeti jelenség, emellett több helyen kiszaladtak a házakból az utcákra a váratlan hatások után, nem értve, hogy mi történt.
A komp közelében lévő iskolaföldi halastavakon dolgozó halászok beszámolója szerint a rengés pillanatában a halak kiugrottak a vízből.
Majd 2023. augusztus 23-án 00:35 perckor kezdeti becslések szerint 3.6-os magnitúdójú utórengés pattant ki Szarvas környezetében.
Nem csoda, hogy az alföldiek nem szoktak ahhoz, hogy megindulhat a föld a talpuk alatt, hiszen évtizedek óta nem volt erre példa. De mi áll a hátterében?
A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje az a tény, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, közben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpát-medencében található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel. Szerencsére ezek a feszültségek a legtöbb esetben a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok és a hegységkeret mentén pattannak ki és csak ritkábban pattannak ki a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben. A mostani két rengés közelében már voltak kisebb rengések, és egy KÉK-NyDNyi-i irányú törésvonal közelében pattantak ki. Ez a szerkezeti irány párhuzamos az Alcapa és Tisza-Dacia egységet elválasztó Közép-Magyarországi szerkezeti zónával, és a Tisza egység takarós szerkezeteivel is. Ha egy pillantást vetünk arra a térképre, ami hazánk jelenleg is aktív tektonikai elemeit foglalja össze, akkor a földrengések egy jelenleg is aktívnak tűnő töréses szerkezet közelében pattantak ki. Ezen deformációs zónák mentén jellemzően balos oldalelmozdulás zajlik. Ezek a tektonikai zónák jelenleg is jelentős szerepet játszanak az Adriai-lemez és a stabil Európai platform között „harapófogóba” került kőzetlemezek deformációjában és a feszültségek kioldódásában –olvashatjuk a ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium oldalán.
Ha a földregésekről van szó, a veszélyeztetettség hazánkban jelentősen kisebb, ugyanakkor az ismert hazai földrengések statisztikai vizsgálata alapján 40-50 évente akár 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengések is előfordulhatnak, melyek jelentősebb épületkárokat is okozhatnak.
Megkérdeztem Farkas-Pomázi Zsuzsannát, aki 27 éve biztosítási tanácsadóként dolgozik, mi a teendő akkor, ha a földrengés miatt kárunk keletkezik.
Pontosabban, fizet-e erre a lehetőségre a lakásbiztosítás.
Megtudtam, a biztosító abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a szerződés tartalmazza a földrengésekre a fedezetet. Általában ez egy opcionális lehetőség, és nem jár sok költséggel, mégsem választják általában az ügyfelek, hiszen Magyarországon eddig nem volt tapasztalható nagyobb földrengés. Farkas-Pomázi Zsuzsanna elmondta, az utóbbi majdnem három évtizedben, mióta biztosítónál dolgozik, nem emlékszik olyan esetre, hogy a föld megmozdulása okozott volna kárt ingatlanban és ezzel kapcsolatban indult volna kárrendezés. Hozzátette, az általános gyakorlat szerint a biztosító 5.0 magnitudó fölött fizet. Érdemes időközönként fényképeket készíteni az értékekről, ingatlanról, továbbá aki az utóbbi 3 évben nem módosította lakásbiztosítását, mindenképp nézze át a szerződést, mert jelentősen módosultak az utóbbi években az ingatlanok újraépítési értékei a megnövekedett építőipari árak miatt. A módosítás egyszerűen megtehető és a következő naptól aktiválódik.
A szélsőséges időjárás hatása a biztosítási irodákban is lecsapódik. Az elmúlt években sokszorosára nőttek a bejelentett viharkárok. Soha nem volt ilyen mértékű a kárrendezés, mint napjainkban Magyar-országon – tette hozzá Farkas-Pomázi Zsuzsanna. Továbbá az elavult vízvezetékrendszerek miatt a csőtörések száma is megsokszorozódott a korábbi évekhez képest.
A földrengésekkel kapcsolatban érdemes a saját megnyugtatásunkra óvintézkedéseket tenni, ha előzetes riasztás érkezik. Könnyen megközelíthető helyre készítsünk ki zseblámpát, extra elemeket, gyertyát, elsősegély csomagot. Emellett érdemes előre megvizsgálni a házunkban, hogy hol van olyan biztonságos hely, ahol egy földrengés során nem tudnak ránk esni a tárgyak, lehetőség szerint távol a csillároktól, szekrényektől, ablakoktól- ajánlja az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.
Kakuk Móni
Kép forrása: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet, Kövesligethy facebook oldala
