Szujó Tünde 11 évvel ezelőtt indította Némethiné Tolnai Edittel a Varázsparaván bábcsoportot a gyermekkönyvtárban és ugyanebben az évben ötlötték ki az Óperenciás Bábfesztivál gondolatát, mely mostanra országos hírű rendezvénnyé nőtte ki magát. Teszi mindezt szabadidejében, „önkéntesen”, de mint mondja, a báb, a kötetlen játék neki éppúgy feltöltődés, mint a Varázsparaván csoportba járó gyerekeknek, akiket napjainkban egyedül terel az önkifejezés útján. Azért mégsem teljesen szólóban, hiszen a gyermek-könyvtárosok nem csak a helyszínt, de a támogatást is biztosítják – bábkellékeket és díszleteket is készítenek a részükre, és ha szükséges, szívesen helyettesítik Tündét. (Köztudomású, hogy ők is benne vannak minden jó mókában.) Tünde amellett, hogy óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus is, és folyamatosan képzi magát. Tanult mozgásterápiát, jelenleg állatterápiával kapcsolatos továbbképzést végez. Empatikus, érdeklődő a gyermekek felé, akik minden foglalkozás kezdetén megkérdez, milyen jó és rossz dolog történt velük aznap. A gyerekek szívesen mesélnek és azonnal egy bensőséges légkörben találják magukat az egész napos kötött iskola órák után– teszi hozzá Tünde. Általában kesztyűs bábot részesítenek előnyben, de kipróbáltak marionett és origami bábokat is, hiszen a gyerekek sok mindenre „vevők”. Amit a kezünkbe adunk, azzal szívesen játszanak, de a kesztyűbábbal tudják legkönnyebben kifejezni magukat…– hangsúlyozza ki a bábszakkör-vezető. A gyerekek nagyon okosak és kreatívak, és ha ehhez teret biztosítunk, szárnyalnak… ezért is szeretek velük együtt lenni- állapítja meg Tünde mosolyogó szemmel. Ha példaképről kérdezem, Gadnai Katalin drámapedagógust emeli ki, akinek szakirodalmát szívesen forgatja.
Napjainkban sok gyermek küzd szorongással, aminek kiváló megoldása lehet a bábozás. De milyen jelek mutathatnak arra, hogy egy gyerek szorong? Árulkodó lehet, ha a gyermek nehezebben oldódik fel a kortársai között, sírással válik el az édesanyjától reggelenként, gondot okoz neki játszótársat találni, rágja a körmét, gyakran egyedül ül az asztalnál a teremben, vagy esetleg látszólag ok nélkül jár sűrűn a mosdóba… -sorolja fel Tünde. De a bábbal a szorongás remekül oldható, hiszen kötetlen, játékos, szabad. Minél felszabadultabban bábozik egy gyerek, annál jobban hozza a „szerepét” a megkreált darabban. Ha egy gyerek önmagát adja, a báb is önmaga lehet.
A bábcsoportba jelenleg 5-8 éves kor közötti gyerekek járnak, de volt már olyan csoport, ahol együtt játszott a 14 éves és az 5 éves is. Meghatározó élményként emlékeznek arra, amikor az országos egri bábfesztiválon Az öreg tölgy meséjének előadásakor együtt szerepeltek a különböző korosztályok és mindenki megtalálhatta a maga karakterét. A fesztiválon arany minősítést értek el. Idén, a XI. Óperenciás Bábfesztiválon is sikeresen szerepeltek, ugyanis elhozták a „Legvirtuózabb mozgatás” díját. Külön örömet jelentett, hogy díjként Hodálik Brigitta óvodapedagógus, alkotó saját készítésű szobrait kapták meg a gyermekek.
Céljuk most egy közös mesekönyv megalkotása, melyhez illusztrációkat is készítenek. Emellett a nyári szünet után a remények szerint ősszel újra folytatják a bábfoglalkozásokat.
Kakuk Móni
