Június 1-én nyílik Isztambulban a Modern és nemzeti – a népi és a népies szecesszió hatása Badár Balázs és Bozsik Kálmán fazekasmester munkásságára című kiállítás, de máris van az eseménynek törökországi visszhangja.
A Kitaptan Sanattan kihangsúlyozta, ez a kiállítás Magyarország kerámiahagyományának egy kis területére fókuszál. A két jelentős délvidéki központban, Mezőtúron és Kunszentmártonban készült alkotások a többi régióval azonos jellemzőkkel bírnak; mint az elegancia, a megfelelő arányok, a kifinomultság, a forma és a dekor harmóniája. A vidéket képviselő két nagy mester, Badár Balázs és Bozsik Kálmán művészetére a magyar népművészet, valamint a közel-keleti és különösen a törökországi csempeművészet hagyománya hatott. A kiállítás első állomása Magyarország után Törökország lesz. Mint írják az egyik török orgánumban, abban az időszakban, amikor az oszmánok 150 évig Magyarországon tartózkodtak, Anatóliából számos kerámia került Magyarországra. Így ismerkedhettek meg az alföldiek a gazdag kerámiakultúrával, amely sokkal fejlettebb volt, mint a korabeli magyaroké. Ez a hatás a magyar népi fazekasság formáiban és díszeiben is megnyilvánult. A 19. század végén a magyar kerámiaműhelyek újra felfedezték a keleti díszítőművészetet. A pécsi Zsolnay-gyár tulajdonosai, Zsolnay Vilmos és fia, Miklós komolyan kutatták a muszlim országok kerámiaművészetét, sokszor felkeresték az ottani kerámiaközpontokat, műhelyeket. Zsolnay Vilmoshoz hasonlóan Badár és Bozsik is megőrizte magyaros stílusát, ötvözve a nyugati és a keleti világ stílusait.
A török-magyar fordításhoz köszönöm a segítséget Kormos-Coskun Leilának.
Kakuk Móni
