Mind a horgászok, mind a horgászszövetségek izgatottan várják a tiszai vadponty feltűnését. A kezdeti szaporítási lépések sikerrel zárultak, idén ősszel megtörténnek majd az őshonos halfaj első telepítései természetes vizeinkbe. A tiszai vadponty alakja a nemesített ponttyal szemben nyurga, hosszúkás, hengeres, átlagos mérete 6-10 kg.
Íze a megszokott, de a fűszerét megadja, hogy kiválóan küzd a horgon!
Magyarországon nagy hagyományai vannak a pontytenyésztésnek és a pontynemesítésnek. Ennek az egyik legkiemelkedőbb szereplője a szarvasi Dr. Bakos János volt, aki a Halászati Kutató Intézet vezető kutatójaként dolgozott évtizedeken keresztül (napjainkban nyugdíjas) nem csak Magyarországon, hanem nemzetközileg elismert szakértőként szerte a világban: Vietnámtól Brazíliáig, Oroszországtól Horvát-országig. Azokon a helyeken, ahol megfordult, mély szakmai kapcsolatokat alakított ki a külföldi kollégákkal és ennek eredményeképpen 15 külföldi pontyfajtát hozott be Magyarországra, amit egy ponty génbankba gyûjtött össze. Ez a ponty génbank nem csak külföldi fajtákat tartalmazott. Magyar-országon különböző tenyésztési körzetek szerint ponty tájfajták alakultak ki. Dr. Bakos János ezeknek az anyahalaknak a segítségével számos változatot, hibridet hozott létre, amelyet a magyarországi pontytenyésztők használtak a haltermelési folyamatok során. Ezek közül három olyan hibrid alakult ki, ami államilag elismert fajta lett. A ponty génbankba a tenyésztett változatok mellett bekerültek a vadfajták is, például a tiszai vadponty, balatoni vadponty, a velencei-tavi sudár ponty, a tisza-körös-közi vadponty, dunai vadponty. Ezek lényegesen különböznek a tenyésztett változatoktól. A jelenkori természetvédelmi irányelvek megfogalmazzák azt a célt, hogy a természetes vizekbe lehetőleg az őshonos pontyok kerüljenek. Ebbe az irányba kellene elmozdulni a haltelepítések során – fogalmazza meg Kakuk Csaba, az Agro-aqua Kft. termelésvezetője, majd hozzátette: Ennek keretében a Magyar Országos Horgászszövetség (MOHOSZ) és a gyomaendrődi székhelyû szarvasi iskolaföldi halastavakon dolgozó Agro-aqua Kft. kötött egy együttműködési megállapodást, amely arról szól, hogy a MOHOSZ tulajdonában lévő tiszai vadponty állományt (100 db hal) átadta az Agro-aqua Kft.-nek. Az általunk működtetett területen ezeket az anyahalakat neveljük, szaporítjuk, a szaporulatot szabadon felhasználva természetes vizeket ilyen vad formákkal népesítjük be. Ennek első lépéseként idén tavasszal megtörtént ezeknek az anyahalaknak az első szaporítása, két módszerrel – tájékoztatott a halászati szakember- Az egyiknél az volt a cél, hogy lehetőleg minél természetesebb körülmények között nevelődjenek ezek a halak (tavi ívatás), így az állomány egy részénél és a megfelelő környezeti feltételek kialakulása után. Ezek a halak április 6-án leívtak egy kis területű tóban, rengeteg ivadékot produkálva. A halállomány másik részét illetően megszerveztük a mesterséges szaporítást, ebben a MATE Halászati Kutató Intézet volt a partner, ahol a halkeltetőkben mesterséges körülmények között leszaporítottuk az állomány egy részét. 13 db nőivarú (ikrás) és 10 db hím ivarú (tejes) anyapontyot szaporítottak le, így kiváló eredménnyel sikerült lezárni a projektet köszönhetően a HAKI-s kollégák kiváló szakértelmének.
Ezeket május 5-én kihelyezték ivadéknevelő tavakba (40 hektár területen), ahol megkezdődött a pontylárvák felnevelése. De mikor kerülhet a horogra tiszai vadponty?
Idén ősszel lehet az első telepítés az ivadék méretből (3-5 dkg), jövőre a növendék korosztályból (25 dkg), a harmadik évben, tehát 2025-re nő meg az első fogható méret. Ha lesz igény rá a helyi horgászszövetségtől, akár Mezőúrra, például a Peresbe is kerülhet az őshonos vadpontyokból.
Kakuk Móni
Fotó: beküldött fotó
Mezőtúr és Vidéke 2024/9.
