Egészen groteszk levetíteni egy film-szín-játékot Móricz Zsigmond viharos, fővárosban zajlott szerelmi életéről azon a kunsági településen, aminek lakosairól, „parasztfiguráiról” az Úri muri című regény annak idején megszületett.
A mezőtúri közönség meglepetten szemlélte Szilágyi Bálint monológokkal teletűzdelt rendezését, melyek Márkus Sándor díszlet- és jelmeztervező kontrasztos, élénk pirossal, zölddel, sárgával, kékkel festett jelenkori szobáinak bútorai között, s azok szimmetrikus tengelyén bontakoztak ki a nézők előtt.
A Madách Színház Tercett című színpadi játékában Móricz Zsigmondot a szentképekkel kitetovált, szikár, kócos Nagy Zsolt alakította, aki karakterében egészen más volt, mint amit Móricztól elvárnánk.
A legtöbb Móricz-olvasó képzeletében az író mozdulatlan, hiszen csak egy-egy fotón láthattuk, melyeken sűrű bajusszal, tokásan, szeme körül mély ráncokkal tekint a kamerába, rendszerint elegáns öltönyt viselve egy súlyosan megrakott könyvespolc előtt.
Nagy Zsolt színész mozdulatai is kimértek, de éppúgy lobbanékonyak, ugyanakkor a szerelmi vágyódás Simonyi Mária (Petrik Andrea) színésznő felé az egész testét görcsbe rántja. Hol gyermekpózba gömbölyödve szenved, hol a telefonfülke alatt fekszik félmeztelenül, nyitott zakóban, esdekelve, hogy a színésznő édesanyja átadja nyíltan szerelmes üzeneteit.
Simonyi Máriát Petrik Andrea alakítja, aki eleinte hideg közönnyel fogadja az író egyre hevesebb közeledését, nem szeretne része lenni a szerelmi háromszögnek.
Jól tudja, hogy Móricz húsz éve házas, emellett felesége Holics Janka, akit Balázsovits Edit játszik, nem csupán gyermekei anyja, de kéziratainak első olvasója, szerkesztője is. Móricz egyszerre szenved és lángol.
Negyvenes évei közepén azt érzi, mielőtt Simonyi Máriával találkozott, nem tudta mi az igazi szerelem és vágy, tobzódik a szenvedélyben és nem tud többet visszatérni igazán családjához.
Miskolcra, Debrecenbe utazik, hotelekben és kávéházakban írja a színdarabokat és a mellette szüntelenül körmöli a szerelmes leveleket a csinos színésznőhöz.
Feleségében noha felmerül a válás gondolata, nem tartja elégnek és több alkalommal öngyilkosságot kísérel meg.
Balázsovits Edit remekül átadja, mit érez egy nő ilyen helyzetben, egyszerre megtört és rapszodikus. Karácsonyfát állít az ünnepekkor és süteményeket süt, ugyanakkor minél erősebbnek mutatja magát, annál jobban elhalványodik, majd a végső eltűnést látja az egyetlen perspektívának.
Sokadik öngyilkossági kísérlete 1925. március 30-án halállal végződik.
A gyászév letelte után Móricz Zsigmond feleségül veszi Simonyi Máriát.
A Tercett esetében a történet itt véget ér, de a mindenkori közönség ismeri a folytatást, házasságuk tíz év után válással végződött, hiszen Móricz mégsem találta meg Máriában együttélésük során azt a múzsát, azt a kedvest, akire képzeletében, korábbi reménytelennek tűnő tipródásaiban áhítozott.
Az, hogy okozott-e kiábrándulást a Tercett megtekintése a Móricz-imádó mezőtúri lakosoknak azzal, hogy ilyen érzékeny, sebezhető megközelítésben mutatta meg a szerzőt, nem tudom, viszont ha a magam nevében írhatok, én a közeljövőben a darab megtekintése után szívesebben fogok elővenni egy-egy Móricz-kötetet.
A belépőjegymentes, nem mindennapi élményt egyébiránt a Mezőtúri Móricz Zsigmond Városi Könyvtár dolgozói hozták el a Szabadság Mozi- és Színházterembe november 9-én.
Ady Endre és Móricz Zsigmond után várhatóan a jövőben más írók, költők szerelmi életéről is láthatunk film-szín-játékot a Madách Színház Színpad-ON- Írók-sorsok-szerelmek elnevezésű programsorozatán belül.
Kakuk Móni
Fotó: https://madachszinhaz.hu/szinpadon
