Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út. De mi (…) azt akarjuk, hogy az ember ne úgy járja végig élete útját, mintha sivatagon menne át, hanem virágos réteken. (Kodály Zoltán)
A tárgyak előbb-utóbb elporladnak, s amelyek több száz év után mégis épek maradnak, általában nem a mindennapok részei, hanem múzeumok vitrineiben fürdenek a kíváncsi tekintetekben. Ugyanígy elvesznek saját elődeink nevei, életei is, hiszen ükszüleink, szépszüleink nevét, történetét nemigen ismerjük, távolabbi generációig pedig alig-alig tudunk eljutni családfakutatással. Az ő létük bizonyítéka szinte egyedül a mi létünk. Alig akad olyan szál, ami összeköt minket őseinkkel, legyőzve az időt és a halált. Egy ilyen „varázsfonal” a népzene, a népdal. Különösen, ha a magyar népdalkincset tekintjük, hiszen kevés olyan nyelv van a világon, ami több száz év alatt ilyen kitartóan megőrizte belső magját, lényegét, formáját, üzenetét. Utóbbit nem mindig értjük tudatosan, akárcsak a népmesék és a népművészet motívumait, mégis hatással van ránk, gyökértelenek lennénk nélküle.
Azok a népzenei műhelyek, népdalkörök, együttesek, amelyek zászlajukra tűzik a magyar hagyományápolást, népdalokat gyűjtenek, jegyzetelnek le és emellett ezt elérhetővé teszik bárkinek, előképzettségtől függetlenül, rendkívül értékes szolgálatot vállalnak fel a társadalmunkban.
Talán nem is gondoljuk, Mezőtúr milyen fontos része ennek a hagyományőrzésnek, hiszen Birinyi József szerint Mezőtúr a magyar népzene alföldi fővárosa! Ha valakinek, akkor neki van rálátása az országos kortárs népzenei életre és ez így önmagában óriási elismerés. Ehhez az értékmentő munkához (ami igazán örömöt okoz művelőinek és hallgatóinak) hozzájárult minden korábbi és jelenlegi túri népzenei műhely, úgy mint többek között az idén 15 éves évfordulójukat ünneplő Vadvirág Népdalkör. Fennállásukat színes, izgalmas, megindító rendezvénnyel ünnepelték meg június 8-án, a Közösségi Házban.
Néha nem kell a körítés, a hosszan ecsetelt gondolatok… elég pár őszintén kimondott szó! Ilyen volt a rendezvény vége felé Biró László fiatal népzenész, művészeti vezető elérzékenyült felszólalása, ami még sokáig csengett a fülemben utána. „Eltelt 15 év… Szép volt!”
A Közösségi Házban telt ház tapsolta az ünnepelteket és a vendég fellépőket. A gazdag műsort Birinyi József a Hungarikum Szövetség elnöke, a KÓTA társelnöke tilinkójátékkal nyitotta meg. A műsorvezető Éger Ádám lelkipásztor (aki üdítőn, humorral, bravúrosan segített a műsorszámok felvezetésében) az alkalomhoz illő 150. zsoltárra hívta fel mindenki figyelmét. 1(Alleluja!) Dicsérjétek az Urat szentélyében, dicsérjétek égi erődítményében! Dicsérjétek hatalmas tetteiért, dicsérjétek nagyságának teljességéért! Dicsérjétek trombitaszóval, dicsérjétek citerával és hárfával! Dicsérjétek dobbal és tánccal, dicsérjétek fuvolával és gitárral! Dicsérjétek zengő cimbalommal, dicsérjétek búgó cimbalom hangjával! Minden élő dicsérje az Urat! Alleluja!
Herczeg Zsolt országgyűlési képviselő nyitotta meg a rendezvényt, aki szerint „méltán büszkék lehetünk arra, hogy Mezőtúron számos olyan közösség van, akik hagyományainkat őrzik és átadják a leendő nemzedékek számára, ahogyan a Vadvirág Népdalkör is teszi.”
Szűcs Dániel polgármester köszöntőjében kiemelte, „olyan vezetője van Biró László személyében a népdalkörnek, akinek szívügye a népdal és az, hogy ezt a közösséget egyben tartsa.”
Pete Lajos, a Mezőtúri Közművelődési és Sport KN Kft. ügyvezetője kihangsúlyozta az ünnepi alkalom kapcsán, hogy mindig örömmel hallja a közösségi ház folyosóin járva a kórusok, népdalkörök dallamait, és várja a kollégákkal együtt a csoportok utánpótlását, hogy még sokáig fent maradjanak.
A házigazda, a Vadvirág Népdalkör többek között trianoni megemlékezéssel, bakonyi összeállítással, mohácsi borosdalokkal, Kávási Sándor gyűjtésével, bukovinai dalokkal, a gödi Tarcsy Tarcal Lőrinc dudakíséretével, a Sodrás Népzenei Kisegyüttessel lépett színpadra.
A Szivárvány Citerazenekar sok más mellett kalocsai táncokat, szatmári oláhost adott elő, a marosvásárhelyi Fagyöngy Citerazenekar Fazakas Ildikó zenekar vezetésével, Biró László és Bőr-Hunyadi Gyula művészeti vezetők irányításával udvarhelyszéki dalokat tolmácsoltak a népzenekedvelő közönségnek. A Mongol-Agrár Zrt. Népdalköre beregi népdalcsokorral és alföldi népdalokkal készült. A Szolnoki Népdalkör a Sodrás Népzenei Kisegyüttessel magyarbecei és hortobágyi népdalokat adott elő. Minden műsorszám illeszkedett az előzőhöz, egyben egészet, kerek formát alkottak. Tarcsy Tarcal Lőrinc – Lapáti Antal romhányi dudás nótáit játszotta.
A délelőtt folyamán jutott idő a múltidézésre is. Felelevenítették, hogy a Vadvirág Népdalkör vezetője megalakulásakor Agárdi Jánosné volt, akit tiszteletbeli tagjuknak tekintenek. Egykori alapító tagok: Torzsás Lajosné, Murányi Péterné, Szűcs Károlyné, Szűcs Károly. Továbbá egykori tagok Barta Lajosné, Madarászné Marosi Edina. A tavalyi évben egy régi kedves tagot veszítettek el, Patkós Dánielnét, akit úgy ismert mindenki „Kicsi”. Szeretettel emlékeztek rá. A népdalkör számos elismerést, díjat vehetett át az elmúlt másfél évtizedben. A városi rendezvények állandó résztvevői. Legkedveltebb díjuk az V. Kádár Ferenc Népzene és Néptáncversenyen elért különdíj, amit a mezőtúri népzenei hagyományok, értékek színvonalas bemutatásáért kaptak.
Birinyi József az esemény végén díszoklevelet adott át a jelenlegi tagoknak. Így elismerésben részesült Sőrés Anna, Biró Margit, Sumina Vilmosné, Barancsi Lászlóné, Molnár Márta, Nagy Istvánné, Sőrés Erzsébet Hedvig, Biró László, Mikes Bálintné, Agárdi Jánosné, Pályi Dénesné, Pete Sándorné.
Biró László művészeti vezetőként hagyományőrző, értékteremtő 25 + 1 éves fáradozásaiért külön elismerést vehetett át a KÓTA-tól.
A muzsika mellé finom ízek is dukálnak. A Jászalsószentgyörgyről érkező Zsigri család grillázs bemutatót és kóstolót tartott a vendégek részére. A tökmagos, napraforgós, szezámmagos és diós ínyencségek lenyűgözték az édesszájú publikumot.
Az több mint két órás örömzenélés méltó lezárása volt a Vadvirág Népdalkör 15 éves örömének, sikerének és megnyitotta a következő időszak fejezetét, amiben várhatóan még több elismerés és fellépés fér majd bele. De több szeretet már biztosan nem… Az a csupor csordultig tele lett!
Kakuk Móni
Fotó: Jenei József
