A Magyar Kultúra Napja alkalmából több színes program került megrendezésre Mezőtúron. A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Január 22-én Kissné Mikes Éva Mezőtúr város díszpolgára, nyugalmazott rajztanár egykori tanítványainak munkáiból rendezett kiállítás megnyitón vehettünk részt. A tárlat a “Képíró gyerekek rejtett kincseiből” címet viseli. A kiállítás keretein belül batikolt faliképeket, linóleum metszeteket, rajzokat láthatunk, amelyeket 11-13 éves gyermekek, lányok és fiúk készítettek 1970 -1990 között az Újvárosi iskola és a Művelődési Központ szakköreiben.
Az eseményen először Patkós Éva városi képviselő köszöntötte a megjelenteket Mezőtúr Város Önkormányzata nevében, majd a műsorban Éva néni unokája, Kiss Viktória két dalt énekelt.
A továbbiakban Juhászné Patkós Edit a Karcagi Szakképzési Centrum Teleki Blanka Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Kollégiuma címzetes igazgatója nyitotta meg a kiállítást és emlékezett vissza a szakköri munkára.
“– Újvárosi diák voltam a 70-es évek elején. Az akkor fénykorát élő iskolában kiváló, nagyszerű tanárainktól sokat tanulhattunk a tanórákon. A délutánonként működő szakkörökön oly dolgokkal ismerkedhettünk meg, amire a tanítási órán nem volt sem idő, sem megfelelő eszköz. Én rajzszakkörös voltam 4 éven keresztül Kiss Imréné Éva néninél, aki most e kiállítást megszervezte, hogy megismertethesse a 30-40 évvel ezelőtti tanítványai tehetségét, alkotásait, felidézze a régi hangulatot.
Készítettünk kisebb-nagyobb méretű színes zsírkréta, tempera és akvarell festményeket, linóleum-metszeteket, nyomatokat, monotípia rajzokat és papírdúc figurákat, kompozíciókat, olykor montázst, kollázst. Történelmi és irodalmi alakok, Hunyadik, Dózsák, János vitézek, ballada sorozatok, vers illusztrációk születtek, s a különböző meghirdetett pályázati témák szereplői, hősei. Aratás cséplés, közlekedés, egészségünk és a víz védelme, a természet csodái, stb. A sok helyi pályázaton kívül megyei és országos pályázatra is készültünk folyamatosan.
Készítettünk kötözött és viaszos batik munkákat. Kellett hozzá textil maradék, padlóviasz, vagy gyertya, villanyrezsó, textil festék, újságpapír, rossz vasaló és nagy-nagy odafigyelés, mert a forró viaszos batikolás balesetveszélyes művelet.
1975 őszén a Művelődési Központ akkori igazgatónője, Molnár Sándorné Katika megkérte Éva nénit, hogy indítsanak be a Petőfi utcai székházuk falai közt egy városi batikszakkört. Megkapták az emeleten lévő képzőművészkör termét közös használatra, ahol nagyobb rajztáblák, rajzbakok és szekrény állt a rendelkezésükre, volt víz és mindennek volt helye. Kaptak villanyrezsókat, viaszt, festékeket, ecseteket, vasalót, még textíliát is, sőt rengeteg újságpapírt. E batik szakkörbe is elsősorban az Újvárosi Iskola alkotó gyermekei jártak, de voltak más iskolákból is. A belépésért nem kellett fizetni, a szakkör díjtalan volt. Egymást inspirálva terveztünk, rajzoltunk, kevertük a festékeket és munkálkodtunk, tanácsot adva egymásnak tapasztalatainkról.
Több ízben rendeztek bemutató kiállítást Éva néni tanítványainak munkáiból különböző helyeken. A Néplap tudósítója többször adott hírt a megyei néplapban a batikszakkör kiállításairól, kirándulásairól és sikereiről.
E batikszakköri munka a gyerekekkel 17 éven át tartott. Több mint száz gyerek ismerte meg ez idő alatt ezt az alkotói folyamatot, mely mindig sikerélmény forrása volt mindnyájunknak, hisz a kevésbé ügyes rajzoló is tudott létrehozni látványos batikolt képet.
A gyermeknapi nagy városi gyermekrajz kiállításokon, – és az egyéb gyermekrajz pályázatokon – is ott voltak a kisebb és nagyobb batikművek, és erősítették az újvárosi iskolát a díjak, a serlegek elnyerésében. Voltak közösen alakított nagy munkáink is. Több ilyen jelentősebb nagyobb munkáért (Muzsika, Szüret, Béke) kapta meg a Batikszakkör 1978-ban a „Városom Mezőtúr” című képzőművészeti kiállításon a Nívó díjat, a város 600 éves ünnepi kiállításán.
A rendszerváltás idején, a Művelődési Központ átköltözése és megszűnése után a Szabadság-téri Szabadidő Központban még kapott helyet a szakkör és alkothattak a gyerekek ott is, de amikor a könyvtár is átköltözött már elvesztették azt az önálló terepet, ami nélkül egy ilyen közösség nem tud létezni. A szakkör utolsó éve 1992-ben volt.
Az utolsó nagy kiállítást 1990 őszén, –a batik szakkör fennállásának 15. évfordulóján rendezték, Boldog Marika igazgatónő segítségével. A kiállítást, – melyen több mint 100 gyermekmunka volt látható – dr. Füstös Jenő nyitotta meg egykori tanítványok jelenlétében, már itt, az új helyen, a Jurta teremben.
Kiállítások után alkotásaikat a gyerekek egy része hazavitte, de néhány megmaradt, s ezeket a képeket Éva néni őrizte bizonyságául annak, hogy a gyerekekben mennyi fantázia és alkotási vágy él.” – hangzott el a megnyitón.
Éva néni hálás szívvel köszönte meg a kiállítás felrendezéséhez nyújtott segítséget. A felrendezett tárlatot 2020. február 22-ig tekinthetik meg a Közösségi Ház nyitvatartási idejében.
Bodor Márti
