BÖRCSÖK ENIKŐ
1968-2021
Gyászol a színházi világ, a színházszerető közönség. 2021 január 28-án örökre eltávozott Börcsök Enikő a Magyarország Kiváló Művésze címmel is elismert Jászai- és Primissima díjas színésznő. Mindössze 53 évet élt. Fájdalmasan rövidre szabott pályafutását óriási alakítások teszik felejthetetlenné, száznál is több színházi-, film-, illetve tévészerep fűződik nevéhez. A színház volt az élete, a Vígszínház csapata a családja. Súlyos vesebetegségével együtt élve alkotott maradandót. A Nemzeti Vese Program nagyköveteként sokféle módon segítette sorstársait, kiemelten a gyermekeket. Osztályfőnökként hat évig tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A végbúcsú kapcsán sokan, sok helyen megidézték legendás alakításait, csodálatos személyét, munkásságáról számtalan helyen olvashatunk.
Mezőtúri tisztelői nevében mi is elköszönünk Tőle, a művésztől és a nagy múltú Újvárosi Általános Iskola kiváló diákjától. Teljes szívünkből úgy érezzük, hogy Ő a mienk is, a „mi lányunk”! Hallottuk, hogy súlyos beteg: „A Hamlet és a Sógornők októberi előadásai Börcsök Enikő kórházi kezelései miatt elmaradnak. Az öreg hölgy látogatása című tragikomédia címszerepét a művésznő megosztva játssza majd Hegyi Barbarával, a Honderű című előadásba pedig Igó Éva ugrik be helyette. A Mikvéről a későbbiekben adunk tájékoztatást” – állt egy szeptemberi közleményben. Vele együtt reménykedtünk, hogy ismét legyőzi az életveszélyt! Megrázott bennünket a váratlanul érkező, szomorú hír. Volt osztálytársai, tanárai, családja régi barátai megrendülten búcsúztak tőle az interneten. Büszkék voltunk és vagyunk rá! Amikor csoportosan megnéztük őt több darabban is, úgy éreztük, hogy alakításaiban ott vannak az „újvárosi alapok” is. Természetessége, a színpadi játékban és a civil életben is lenyűgöző volt. Nagyon szerette szülővárosát és ragaszkodott iskolájához, kedves tanáraihoz, tanítóihoz. Alsóban Berec Lajosné Julika néni tanította, felsőben Trinyik Pálné Rózsika lett az osztályfőnöke, aki így emlékezik rá: – „Ritka összetartó társaság volt ez az osztály! Enikő pedig nemcsak az osztály, de az iskola lelkeként és motorjaként működött! Könnyen fogott a feje, végig kitűnő tanuló volt. Mindenben számíthattunk rá, teli volt ambícióval. Hozzátartozik, hogy az igazságérzete is nagyon fejlett volt! Mire felsős lett már tudta, hogy színész akar lenni! Én tanácsoltam neki, hogy Szentesre jelentkezzen, a dráma tagozatra. Művészként is mindig szívesen jött, ha hívtuk. Több szavaló versenyünkön zsűrizett, és itt volt az akkor még fénykorát élő iskolánk 150 éves évfordulóján is, ahol verssel köszöntötte az ünnepség résztvevőit”. „Korán megmutatkozott az előadókészsége, látom magam előtt a keredked arcú, szeghajú, csilingelő hangú kislányt, aki bátor kiállással szavalt. Emlékszem egy városi kulturális seregszemlén Cs. Nagyné Éva nagy elismeréssel adta át neki az első díjat. Sorra nyerte a versenyeket!”- tudom meg Veres Gyuláné Esztike nénitől. Legutóbb 2016-ban a Magyar Kultúra Napján tartott közönségtalálkozón köszönthettük, a Jurta-terem zsúfolásig megtelt érdeklődővel. Könnyekig meghatódott a sok kedves ismerőstől és a rengeteg virágtól.
Börcsök Enikő Mezőtúron született 1968 január 28-án. Édesapja katonatisztként került városunkba, sokáig parancsnokhelyettes volt a laktanyában, felesége, Irénke a Tanüzemben dolgozott. A belső tiszti lakótelepen laktak Gábor fiukkal és Encivel. „Már az óvodában is barátnők voltunk és végig az iskolában. Zongorázni is együtt jártunk. Később ritkán találkoztunk, de olyankor rögtön egymásra hangolódtunk” – meséli Barcsi Zita. „A lakótelepen minden családban volt gyerek, délutánonként alig lehetett becsalogatni bennünket, rengeteget játszottunk. A közeli bányatónál szalonnát sütöttünk, felfedeztük a ligetet, a Kiliánban a kiserdőt, s ahogy nőttünk a várost is. Eseménydús volt az úttörő élet is a suliban. Sok kedves emléket őrzök, nagyon szép gyermekkorom volt.” – mondta egy riportban Enikő. Édesapját 1984-ben Székesfehérvárra helyezték. Enikő egy gimnáziumi évet töltött Szentesen, majd a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Érettségi után egy évet dolgozott, a következőben beteljesült az álma, Marton László osztályában kezdte meg tanulmányai a Színház és Filmművészeti Főiskolán.
Ráemlékezve újra megnéztem az „Édes Emma, drága Böbe” című, Szabó István által rendezett, 1991-es filmet. Harmadéves főiskolásként játszhatta az egyik címszerepet! Rászolgált a mester bizalmára, gyönyörű pályáját megalapozó, remek alakítást nyújtott. Teljes énjével benne volt, a fitos orrú, bájos, sziporkázó, életszerető fiatal tanárnő, végzetes tragédiájában. Akkor halt meg először, most sajnos örökre. A székesfehérvári temetőben nyugszik. Isten veled Enikő! Köszönjük a sok jót, amit adtál nekünk és a világnak!
Berczeliné Boldog Mária
