Tájékoztatás!
A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul. A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul.
A birtokvédelmi eljárás illetékmentes.
A birtokvédelmi kérelmet és mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik!
A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbi adatokat:
- – a kérelmet benyújtó személy nevét, lakcímét, illetve célszerű megadni egyéb elérhetőséget is (jogi személy esetén nevét, székhelyét), a kérelmet a birtoklásban megzavart, vagy birtokától megfosztott (természetes vagy jogi) személy nyújtsa,
- – a birtoksértő személy nevét, lakcímét (jogi személy esetén nevét, székhelyét), mert ismeretlen személy ellen nincs mód birtokvédelmi eljárás lefolytatására,
- – a birtokvédelmi eljárás alapjául szolgáló tényállás ismertetését, ide értve a birtoksértő cselekmény leírását, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
- – a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
- – a birtoksértés időpontját (A jegyzőhöz a birtoksértés bekövetkezésétől számított 1 éven belül lehet benyújtani birtokvédelem iránti kérelmet, az 1 éven túli birtoksértések esetében bírósághoz kell fordulni! Folyamatosan elkövetett birtokháborítás esetén az elkövetés kezdő időpontja az irányadó.)
- – a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet, amit úgy kell megfogalmazni, hogy abból kiderüljön, milyen módon kívánja a kérelmező megszüntettetni a birtoksértő állapotot
A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtásakor fennálló birtokállapotot (a sérelmes állapot leírását), az eredeti birtokállapotot (milyen volt a helyzet azelőtt, hogy a birtoksértés bekövetkezett volna, és ez az eredeti helyzet mikor és hogyan alakult ki), a birtokállapot megváltozására vonatkozó körülmények pontos leírását (pl. ki, mikor és hogyan változtatta/sértette meg a birtokhelyzetet, próbálta-e a kérelmező felszólítani, visszaszerezni a birtokot, önként hagyott-e fel a birtoklással vagy kitették a birtokból stb.)
A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelembe foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat.
Fontos, hogy a birtoksértő cselekmény során felmerült egyéb körülmények (pld. zajongás, sértegetés, személyeskedés, erőszakoskodás, fenyegetés, rongálás) szabálysértés vagy bűncselekmény megállapítása szempontjából bírhat jelentőséggel, ezek a körülmények nem kerülnek értékelésre, mert nem tartozik birtokvédelmi hatáskörbe!
A birtokvédelmi szabályok szerint a jegyző nem folytathat le bizonyítást hivatalból!
A birtokvédelmi szabályok szerint a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékok alapján dönt. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.
A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás bejezéséig – az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig – nyújthatja be. Valamennyi bizonyítékot a kérelmezőnek kell megjelölnie és a hatóság rendelkezésére bocsátania.
Ezért célszerű a kérelemhez csatolni az ügy kezdetekor rendelkezésre álló bizonyítékokat.
Amennyiben semmilyen bizonyítási indítványt nem jelölnek meg, a jegyző a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha
- – a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak,
- – megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
- – valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,
- – a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,
- – a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,
- – ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.
Vonatkozó jogszabályok:
– A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2005. évi (II.16.) Korm. rendelet
– a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
– a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény.