A Magyar Kormány a lakáshiány problémáját az első 15 éves lakásépítési tervben, 1961-1975 között 1 millió új lakás építésével kívánta megoldani. Célcsoportos beruházások keretében, lakásépítésbe kezdtek a tanácsok, a néphadsereg, a vállalatok és a támogatott hitelek segítségével a magánszemélyek is. Ennek az építési programnak a keretében valósult meg a mezőtúri „Lordok háza” is.
A korabeli cikkekből kiolvasható, hogy az építtetők, a tervezők az életkörülmények javítását, a modernizációt tűzték ki célul. Mindezek mellett egy kormányhatározat a belvárosi, zárt sorú telkeken megengedte a típustervtől való eltérést, így teret kaphattak egyedi építészeti megoldások. A házak sokféleségét a mezőtúri példa mellett jól szemlélteti a sárvári, veszprémi, kecskeméti, tiszaújvárosi és a szolnoki „Lordok háza” is.
A mezőtúri Városi Tanács 1968-ban adott megbízást az Általános Épülettervező Vállalatnak (ÁÉTV) 40 lakásos lakóház tervezésére. Az előzetes tárgyalásokon dőlt el a vegyes funkció és az épület építészeti megjelenése is. A tanács szándéka szerint „városképi szempontból nem létesíthető típusépület, csak olyan, ami a tér képébe építészetileg beleillik”.
Az épület építész tervezője Hegyi Lajos lett, aki egyike volt annak a 94 építészhallgatónak, akiket 1944-ben a Vörös hadsereg előrenyomulása elől Dániába menekítettek ki, tanulmányaik hátralévő részét ott fejezték be. A magukba szívott skandináv szemlélet megkülönböztette őket korosztályuktól, hazatérve a „dániás” építészek csoportjába tömörültek. Nevéhez fűződik 40 férőhelyes bölcsőde terve, több lakóház terve és a budapesti Hévízi Úti Iskola és Romkert együttesének terve is.
A mezőtúri „Lordok háza” megépítésével bezáródott a Kossuth tér többnyire késő eklektikus térfala. A földszinti üzletekkel és emeleti lakásokkal klasszikus bérház született. Hegyi funkcionális megfontolásokból eredetileg lapos tetővel tervezte a házat, azonban a tanács hajthatatlan véleménye miatt a kompromisszumos megoldás született. Az harmadik emeleti utcai homlokzatot tetőszintként alakították ki, melyet úgy ítéltek meg, hogy jobban illeszkedik a városképbe. Az ÁÉTV-ben rendszeresen használtak ehhez hasonló félig magas tetős megoldásokat történelmi utcaképben, de a mezőtúri ház esetében az eredményes városi érdekképviseletnek köszönhető.
A végül 43 lakásos lakóház engedélyezési tervei 1970-re készültek el, a kivitelezést követően 1973. augusztus 20-án adták át. A költségek akkori áron 20 millió Ft-ot tettek ki.
A Szolnok Megyei Néplap beszámolója alapján, nagy reményeket fűztek a városban az új lakásépítésekhez. A „Lordok háza” mellett épültek tanácsi értékesítésű lakások, OTP fejlesztéssel lakótelepi lakások és szövetkezeti formában is építkeztek a későbbi Ifjúsági lakótelep területén. A magánerős építkezésekkel együtt 1973 és 1976 között 422 lakás átadását tervezték a városban.
A ház Mezőtúron első példája volt a modern és klasszikus jegyeket is hordozó lakóépület típusnak, mellyel új városias életmódnak adott teret. Reméljük, hogy a főtér többi épületéhez hasonlóan ennek a háznak a megújítására is mielőbb sor kerül.
Szűcs Imre Ferenc
építészmérnök
