9 érdekesség
az 1848/49- es szabadságharc és forradalom mezőtúri vonatkozásairól
- 1 . A Kossuth út 7. szám alatt, a városi kórház udvarán található az a műemlék kúria: a Czebe-ház, amelynek Kossuth Lajos két alkalommal is vendége volt alföldi toborzó útja során. A nyitott tornácos klasszicista stílusú lakóházat 1990-ben újították fel.
- 2 . Az egykori Czebe-kúria falán 1948-ban leplezték le a Várady Lajos készítette emléktáblát, amelyet a kőtábla tanúsága szerint a helyi református gimnázium növendékei állítottak.
- 3 . Borbás Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A város képviselő testülete 1993-ban döntött arról, hogy Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára – a nevét viselő főtéren – szobrot állít emlékének a Városháza épülete előtt. A szobrot 1994. szeptember 16-án Szabad György, az Országos Kossuth Emlékbizottság elnöke leplezte le.
(Mezőtúr, 1999) - 4 . A Kossuth Lajos Általános Iskola épülete előtt kapott helyett a bronz mellszobor. Győrfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette az intézmény névadójáról készült alkotást. 2002 szeptemberében vette fel az intézmény a reformkor kiváló személyiségének nevét. A névadó ünnepségen jelen volt Gavlik István, a Kossuth Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke is. Ezen alkalomból került átadásra a Kossuth-szobor az iskola udvarán.
- 5 . Mezőtúron született író, aki az 1848-49-es szabadságharcban nemzetőrkapitány volt, 1861-1873 között pedig a város országgyűlési képviselője.
- 6 . Bucsi Mihály (1813–1886) 1848–49 fordulóján a mezőtúri lovas nemzetőrség tisztjeként részt vett a felső-tiszai harcokban.
- 7 . Mezőtúr városa kérésére a miniszterelnök távollétében Deák Ferenc értelmezi a nemzetőri szolgálat alá tartozás feltételeit. Deák levelében leírja, hogy “…ha egy apának több gyereke van, akik saját vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkeznek, mindannyian kötelesek nemzetőri szolgálatra, de ha mindezek egy osztatlan vagyonnal bírnak, s külön jövedelmük sincs, az esetben az apát, vagy helyette bármelyik fiát kell felvenni. Ha az anya és vele együtt élő fiúk összes vagyona eléri a törvényben előírt mértéket, ezen fiúk közül egy a nemzetőrök közé írandó.”
- 8 . Mesterházy István (1811-1854) 1848. szeptemberétől egy heves-mezőtúri önkéntes lovascsapat parancsnoka volt az aradi ostromseregben, majd a tiszai védvonalon Cibakházán. 1849 tavaszán alezredes lett, az 1. huszárezred parancsnoka. Vitézségéért 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki.
- 9 . Június 13-án már tényként közölték, hogy befejeződött az összeírás, és a város 12 negyedében összeírt nemzetőrök száma akkor 2032 volt.
A gyöngyösi járásban 23 településen 1880 fő, a Tarna járásban 2719, a Tiszai járásban 4848 fő, míg a mátrai járásból 825 főt írtak össze. A külön összesítésben szereplő 3 város Eger, Gyöngyös, és Mezőtúr létszáma 3800 fő. A megye ismert összlétszáma 14 072 fő volt.
Sort kerítettek a zászlóaljak felállítására is. 3 zászlóaljba (Eger, Gyöngyös, Mezőtúr központokkal) besorolták a megye településeit, parancsnokká pedig Lenkey Károlyt, Almássy Ernőt és Mesterházy Istvánt nevezték ki.
- Forrás: Hermann Róbert: 1848–49 A szabadságharc hadtörténete, mezotarkany.hu, http://1848.vfmk.hu/mezotur.html
