Emlékkeresztet állítottak az 50 éve lerombolt csugar-kúriai béketemplom emlékére
2004-ben jelent meg Áldás és kárhozat címmel, Tóth Boldizsárné könyve a mezőtúri Csugar-kúriai templom, a tanyai „katedrális” történetéről, amihez az előszót Gyulai Endre szeged-csanádi püspök írta. Ebben a kötetben részletes visszaemlékezések, épületrajzok, korabeli képek találhatóak.
A tanyasi ember ritkán mehetett templomba, a nagy távolságok miatt. Évente néhány alkalommal tehették meg, lovas kocsin, kivételt jelentett az éjféli mise, amire akár gyalogoltak is, 12-13 kilométert. A világháború előtt sem volt egyszerű életük, hiszen nem volt ritka, hogy hat-hét gyermek közül csak egy érte meg a felnőttkort a viszontagságok, gyermekbetegségek miatt. De a nagy világégés közben és után a szenvedés soha nem látott változatossággal gyötörte a tanyasiakat. Fájdalmuk könnyítésére Kónya Gábor, mezőtúri lelkész javasolta, hozzanak létre egy parókiát. A felvetést elvetette a presbitérium, majd két évvel később Kónya Gábor elhunyt.
Így egy időre félbeszakadt a templomról alkotott elképzelés megvalósítása. Dr. Urbán Mihály mezőtúri esperes- plébános missziós munkája során megismerte a vidéket, és 1941-ben jegyzőkönyv rögzítette tervét, miszerint Harkányi Anna bárónő felparcellázott uradalmának területén lévő magtárat alakítsák át templommá. Egy újabb világháború érkezett, s 1943-ban letették az alapkövet, az átadó ünnepségre a meghívót a Mezőtúr és Vidéke 1943. május 14-i számában tette közzé. Körmenetben hozták a téglát egyenként a házaikból a tanyasiak, sokan ráírták háborúban eltűnt vagy elhunyt vagy még hazavárt férjük, fiúgyermekük, testvérük, édesapjuk nevét.
A viharos időben felépült 1944-ben a Csugar- Kúriai Jézus Szíve Béketemplom. Hatalmas aranykeresztjével és tornyával messzire látszódott. Akkoriban Mezőtúron a 30 ezer fős lakosságból 12 ezer fő tanyán lakott. Majd új idők jöttek, a központi hatalom intézkedései miatt a tanyasi világ egyre inkább elnéptelenedett, a tanyasi iskolák, amik gyerek zsivajtól voltak hangosak, romokban hevertek. A csugari templom a hatvanas évek közepére egyre elhanyagoltabb állapotba került. Az egykor, jázminbokroktól, ciprusoktól illatozó kertjét, szobrait vandálok verték szét. 1967-ben az egyházmegye a kihasználatlanság miatt értékesítésre kínálta a templomot a TSZ vezetőségének. A Magyar Mongol Barátság TSZ vezetői megvásárolták és lebontásra ítélték, az építőanyagot értékesítették. A tornyot nem merték lebontani, így felrobbantotta a magyar honvédség (ami harmadjára sikerült). A 2000-es évek elején, a mezőtúri Nagyboldogasszony egyházközsége, Ondavay Tibor plébános irányításával elhatározta, templomukban kialakítják a „csugari kápolnát”. Majd elkészült az emléktábla, amin a következő olvasható: „Csugari kápolna” Az 1944- 1971. között fennálló csugar- kuriai templom hagyatékából épült kápolna a 2000. év nagy jubileumának emlékére.”
A hívek összefogásából megvalósulhatott, hogy 2021. december 10-én a Nagyboldogasszony Katolikus Templom kertjében átadták a Béketemplom emlékkeresztjét, a következő felirattal: „Készült a csugar-kúriai „Béke-templom” emlékére adakozásból az Eucharisztikus Kongresszus évében 2021.” Szűcs Lászlóné Horváth Erzsébet különösen szorgalmazta ennek megvalósulását. Ötven évvel a lerombolás után, így van immár egy mindenki számára jól látható emlékműve ennek az elveszett értéknek, amit könnyekkel, verejtékkel, imával tettek kézzelfoghatóvá egykor, s ami a reményt jelentette a tanyasiaknak egy viharos, bizonytalan, nélkülözésekkel teli korszakban.
Kakuk Móni
