„A vakcinák biztonságosak és hatékonyak”
Beszélgetés dr. Pardi Norbert biokémikussal
Dr. Pardi Norbert a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, professzora, az mRNS alapú technológia egyik legmeghatározóbb úttörője. A Pfizer és Moderna vakcina alapját képező technológia fejlesztője. Noha évek óta az USA-ban él és dolgozik, amikor lehetősége van, hazatér szülővárosába, Kisújszállásra. Szakmai sikerei szerteágazóak, de a mostani beszélgetésünk az új típusú koronavírus elleni vakcinákat körüllengő tévhitek, elképzelések mentén haladt.
K.M.: Magyarországon jelenleg oltási kampány zajlik, és sokan veszik fel a napokban a harmadik oltást. Viszont a lakosság 40 %-a még semmilyen covid19 elleni vakcinával nincs beoltva, ami egyrészt a kevés illetve egymásnak ellentmondó információ rovására írható fel, másrészt tapasztalható egy bizonyos mértékű bizalomvesztés a gyógyszeripar és az orvostudomány felé. Kísérleti szakaszban van a vakcina, – mondják sokan- ki tudja mi lesz a hatása évek, évtizedek múlva. A Pfizer és Moderna vakcina alapját képező technológia fejlesztésében részt vevő molekuláris biológusként mit tudsz elmondani – van okunk félni a koronavírus elleni vakcináktól?
P.N.: A vakcinák esetén olykor tapasztalt oltási reakció (fáradtság, láz, izomfájdalom az oltás helyén stb…) rövid távú, rendszerint 12-24 órával az oltás beadása után tapasztalható és 1-2 napig tart, mindössze a beoltottak kis hányadánál. Az oltási reakciók súlyossága (extrém kevés esettől eltekintve) nem összemérhető a koronavírus fertőzés potenciális rövid és hosszú távú negatív következményeivel, ezért nem kérdéses, hogy minden szakmai érv az oltás felvétele mellett szól. Egyetlen tudományos publikációról sem tudok, amely súlyos vakcinamellékhatásról számolt be évekkel vagy évtizedekkel az oltás felvétele után, ezért emiatt nincs ok az aggodalomra.
Az oltásokkal kapcsolatos kommunikáció nyílt és őszinte kell, hogy legyen, ugyanakkor a nem szakemberek részéről is kell egyfajta bizalom és befogadó készség. Nem kell minden mögött összeesküvést sejteni, hanem bíznunk kell azokban, akik az adott szakterület szakértői, és megfogadni a tanácsaikat.
A COVID-19 pandémia egy elképesztően aggasztó helyzetet teremtett, amire muszáj volt nagyon gyorsan reagálni. Bárki beláthatja, hogy a jelenlegi helyzetben nem volt arra lehetőség, hogy hosszú évekig teszteljük a vakcinákat, hiszen emberek milliói haltak meg nagyon gyorsan koronavírus fertőzésben. Ugyanakkor az a megállapítás, hogy egyik napról a másikra fejlesztették ki a vakcinákat, nem helytálló. Például az mRNS alapú terápiák például több, mint 30 éve fejlesztés alatt vannak és fertőző betegségek elleni mRNS vakcinákat már 2015-ben is sikerrel teszteltek klinikai vizsgálatokban. A jelenleg használt vakcinák biztonságosak és hatékonyak, emberek százmilliói vannak beoltva velük és az egyetlen igazán hatékony védelmet jelentik a súlyos koronavírus okozta betegség elkerülésére. Minden vakcina további vizsgálat alatt van, hiszen látnunk kell, hogy meddig képesek védeni. Újra hangsúlyozom, hogy hosszú távú mellékhatást, ami 1-1,5 évvel az oltás beadása után jelentkezett, sehol nem találtak.
K.M.: Magyarországon sok munkahelyen, állami fenntartású intézményben december 15-ig kötelező az oltatlanoknak az oltást felvenni. Sokakban felmerült a kérdés, ha példának okáért novemberben igazoltan átestek a fertőzésen, vagy tünetmentesen fertőzöttek az oltás időpontjában, ártalmas-e oltakozni vagy épp ellenkezőleg, megemeli még inkább az antitest szintet és így szupervédettek lesznek?
P.N.: Ártani nem fog senkinek az oltás felvétele, akkor sem, ha nemrég esett át a fertőzésen. Az oltások a legtöbb esetben sokkal erőteljesebb védelmet képesek kiváltani, mint a természetes fertőződés, ezért érdemes akár fertőzés után is felvenni a vakcinát, biztos ami biztos.
K.M.: A Pennsylvaniai Egyetemen azon dolgoztok, hogy létrehozzátok a sok influenzavírus-törzs ellen védelmet nyújtó univerzális vakcinát, emellett a széles védelmet nyújtó pán-koronavírus vakcina technológia kidolgozása is feladatotok. Sőt, többek között ti kerestek megoldást az mRNS –alapú vakcinák tárolási hőmérsékletének csökkentésére is. De emellett több kollaborációs együttműködésben partner vagy, így kutatjátok a malária ellenszerét, sőt, a rák ellenszerét is. Ez sejteti azt, hogy nem napi 8 órában heti 5 napon dolgozol, hanem akár még éjszaka is. Mi ad erőt és hitet ehhez a „küldetéshez”, amikor reggelenként a Pardi Labor ajtaján belépsz?
P.N.: Igyekszem egy egyensúlyt találni a munka és a pihenés között, ezért például éjszaka nem szoktam dolgozni. Inkább arra próbálok figyelni, hogy a munkával töltött órákat nagyon hatékonyan töltsem el. Ez többnyire sikerül, ezért ugyan többet dolgozok heti 40 óránál, de jut időm kikapcsolódásra is.
K.M.: A Pfizer és Moderna milyen fajta oltással együtt leghatékonyabb vagy mindhárom oltás lehetőleg ugyanaz legyen?
P.N.: Semmi szakmai ok nem szól amellett, hogy 2 mRNS vakcina oltás után ne ugyanazt adjuk harmadik oltásnak. Én két Pfizerre egy harmadik Pfizer-t, két Moderna-ra egy harmadik Modernát javaslok. Lehet keverni az oltásokat, mRNS oltásra bármi más adható, de szakmailag nem indokolt.
K.M.: Ellentmondásos információnak érzékelte a lakosság a gyermektervezés és várandósság esetében az oltás felvételét. Eleinte nem ajánlották, mostanra pedig oltás hiányában lombikprogram sem lehetséges hazánkban. Van-e a termékenységre, várandósságra hatása a Pfizer/ Moderna vakcinának?
P.N.: Várandós hölgyeknek eleinte nem ajánlották az oltás felvételét, mert egy évvel ezelőtt még nem voltak tudományos adatok a vakcina biztonságosságára és hatékonyságára ebben az embercsoportban. Azóta számos tudományos publikáció és a gyakorlati tapasztalat bizonyította, hogy az mRNS vakcinák hatékonyak es biztonságosak és nem olvastam egyetlen cikket sem, amiben bármilyen negatív hatást írtak volna le a termékenységgel, várandóssággal kapcsolatban. Azért is javasolt az oltás felvétele várandósok esetében, mert az anya át tud adni ellenanyagokat a magzatnak, ezért a megszületendő kisbaba már rendelkezni fog COVID elleni védettséggel.
K.M.: A lakosság többsége nem érti, a járvány tombolása idején miért zajlik oltási kampány, holott a többség úgy tudja, járvány idején nem ajánlott oltást felvenni. Ez tévhit, vagy igaz és ezt az intézkedést a kényszer /veszélyhelyzet súlyossága szülte?
P.N.: Ez teljes tévhit. Az természetesen igaz, hogy sokkal szerencsésebb járvány előtt beoltatni magunkat egy adott kórokozó ellen, de a COVID esetén nem volt más lehetőségünk, mint járványban oltakozni, hiszen a járvány kitörésekor nem állt rendelkezésre vakcina. A jelenlegi oltási kampány pedig azért szükséges, mert még mindig nagyon sok oltatlan ember van Magyarországon, akiknek érdemes lenne felvenniük az oltást és ezáltal biztosítani, hogy egy esetleges koronavírus fertőzés ne járjon súlyos következményekkel.
K.M.: Elterjedt félelem továbbá, hogy ha az oltást felvevő személynek van alapbetegsége, amiről nem tud, az oltás után állapota rosszabbodik, tünetei felerősödnek. Ez tévhit vagy elképzelhető lehetőség?
P.N.: Ez elméletileg nagyon ritkán előfordulhat, de egyelőre erre sincs tudományos bizonyíték, így nem érdemes e mögé az érv mögé elbújni és visszautasítani a vakcina felvételét. Sokkal nagyobb esélyünk van bármilyen balesetben meghalni, mint annak, hogy valamilyen rejtett betegségünk akár elméletben is súlyosabbá válik az oltás következtében.
K.M.: A napokban röppent fel a hír egy új szupermutáns koronavírus felbukkanásáról Afrikában. Van ok az aggodalomra, vagy ez is csak egy a sok-sok koronavírus mutáns közül, és nem érdemes különösebben aggódni miatta?
P.N.: Valóban, egy különös új variáns (Omikron-nak hívják) bukkant fel Dél-Afrikában, és váltott ki aggodalmat mind a kutatók, mind a politikusok egy részében. Egyelőre ne pánikoljunk, nézzük meg, hogy a tudományos vizsgálatok szerint el tudja-e kerülni az új vírus a vakcinák által kiváltott immunválaszt, és ha igen, akkor milyen mértékben. Néhány héten belül ez kiderül, addig ne aggódjunk.
Kakuk Móni
