„…az Isten munkásai”
- Kubikos Emléknap
Idén is megrendezésre került a Kubikos emléknap, mely városunkban már több, mint tíz éve hagyomány. Herceg Antal, a rendezvény szervezője, a Mezőtúri Szépkorúak, Hagyományőrzők Klubjának vezetője elmondta: – a 17 év alatt mindig más oldalát igyekeztünk bemutatni a kubikos világnak, hisz rengeteg helyen dolgoztak, úgy, mint a vasút építése, a vízszabályozás stb.. A történelem visszaigazolta, hogy az ő munkájuk nagyban hozzájárult a jelenlegi földrajzi helyzetekhez, gondoljunk a lecsapolt vizekre, a hatalmas épületek alapjaira, valamint a több száz kilométeres vasút építésére.
Anti bácsi hozzátette, a kubikosok mérnöki szintű munkát végeztek, műszaki rajzot tudtak olvasni, tájékozódni tudtak és értették a mértékegységeket. Tudni kell, hogy az az 1500 kubikos család itthon, Mezőtúron rengeteg olyan építkezésen vett részt, mely nem a városhoz volt kötött, sokszor a távolságot gyalog, a talicskát tolva kellett megtenniük. Ez a munka számukra létfontosságú volt: kubikoltak, nyáron pedig arattak és csépeltek, iskolai végzettségüket nézve e kettőhöz értettek, nem volt választásuk.
A szeptember 12-i megemlékezésen a Mongol Agrár Népdalkör egy népballadát és egy summás dalt adott elő, az előbbi a Zavaros a Tisza dallamára íródott, utóbbit pedig általunk ismeretlen kubikosok írták. Műsorukat Kalóczkai Sándorné, a Túri Olvasókör vezetőjének emlékező gondolatait hallhatták a tisztelt jelenlévők, valamint Tóth Tamás – akinek nagyapja szintén kubikos volt -, a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Mezőtúri Szakaszmérnökségének vezetője mondta el ünnepi beszédét.
A megemlékezésen dr. Tóth Albert professzor úr Jókai Mór egyik visszaemlékezéséből idézett. Neves írónk anno meglátogatta a Tisza-gátat építő kubikosokat Szentes határában, s így méltatta őket:
„Minden munkás előtt tisztelettel hajtom meg fejem; de a Tisza menti kubikosok előtt levett kalappal haladok végig, mert azok az Isten munkásai.”
Miskolczi Adrienn
