Októberi szüreti bál
A Mezőtúri Szépkorúak Hagyományőrző Klubja szüreti bált rendezett 2021. október 14-én Mezőtúron, a Közösségi Házban. A nagyterem falainak színpompájáért az aktuálisan szereplő foltvarró kiállítás patchwork költeményei és kiállítási elemei feleltek. A leterített, feldíszített, fehér abroszokon vörös és lila szőlőfürtök, aprósütemények kacérkodtak a helyet foglaló vendégekkel, és borospalackok magasodtak büszkén, felbontásra várva- mint a bál ünnepi díszvendégei- akiknek tiszteletére összegyűlnek évszázadok óta október táján a közösségek. 18-19. században sokkal szélesebb körben, és nagyobb összejövetelként ünnepelték meg a betakarításnak ezt az időszakát. Sok hagyomány azonban ma is él, s ezekhez büszkén ragaszkodnak az emberek. Tokaj-Hegyalján például a hagyomány szerint Simon-Júdás napján, október 28-án kezdték meg az aszú szüretelését. Az Alföldön hagyományosan Mihály napja (szeptember 29.) volt a szüret kezdetének időpontja, míg a Dunántúlon csak Terézia napján (október 15.) kezdődött a szüret.
Bodor Márta műsorvezető az ünnepség kezdetén köszöntötte Herczeg Zsolt polgármestert, Szűcs Dániel alpolgármestert, Bordács Lászlót, a Mezőtúri Közművelődési Sport Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjét, a meghívott vendégeket, a klub tagjait, és a társklubokat. Herczeg Zsolt, Herceg Antal és Bordács László köszöntő szavai után Hegyi Béláné Zsuzsa néni elszavalta a jelenlévőknek Petőfi Sándor Szeptember végén című versét. Nem is akárhogy. Egyszerűen, természetesen, őszintén- a hallgatóság élénk figyelemmel hallgatta az ismerős sorokat. Ahogy körbenéztem, könnybe lábadt, de mosolygós szemeket láttam. Blaha Józsefné Rózsika néni előadásában egy dalcsokrot hallhattunk, ami ismét növelte a bál varázsát.
Kozák Júlia 2020. év kultúra díjjal kitüntetett énekesnő műsora Juhász Gábor zongorista kíséretével egyszerre volt szívbemarkoló, felemelő, érzelmes és életigenlő. Utána elkezdődött a várva-várt szüreti bevonulás.
A menet érdekessége volt az úgynevezett baksus figurája, ami egy hordóra ültetett, piros ruhás férfibábu volt. Alakja Bacchusszal, a görög mitológia boristenével hozható kapcsolatba.
A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget.
A bálokban a szüreti menet szereplői tovább viselték tisztségeiket. Ha visszatekintünk a múltba: a csőszlányok és csőszlegények egyik feladata volt, hogy a külön erre a célra felaggatott szőlőfürtöket őrizzék. A bál folyamán ugyanis a résztvevők ezekről „lopkodtak”. Akit „lopáson” értek, azt „megbüntették”. Bírságot kellett fizetnie. Ezt a pénzt aztán a szervezők a bál rendezési költségeire fordítottak. Sok helyen egyébként ez a szőlőlopás-játék még az 1970-es években is a szüreti bál része volt.
Mezőtúron a kaszinóban szervezték meg a bálokat. Meghívtak 6 vagy 8 fiút, csőszlegénynek, majd azok választottak maguknak csőszleányt. Az idősebb emberek lovas kocsival hozták a szőlőt Tiszaföldvárról. A csőszpárok betanulták a táncot, majd szépen felkötözték a szőlőt a kaszinó nagytermében. Minden csőszpár készített egy szép koszorút, amire lehetett licitálni.
Bevonuláskor elől ment az öreg csősz dobbal, majd a bíró- bíróné, és a csőszpárok. A terem közepén volt a bíró asztala. A csőszpárok eltáncolták a szüreti táncot, aztán szabad volt a lopás. Amelyik pár a legtöbb tolvajt elfogta az kapott egy koszorút.
A szüreti felvonulás hagyományait, a közösségi élmény varázsát a Mezőtúri Szépkorúak Hagyományőrző Klubja elevenítette fel 2021. október 21-én. Szívből reméljük, így teszik majd a következő években is, hiszen ez nem csak szórakozás és öröm, hanem elődeink hagyományainak ápolásának, megőrzősének a legjobb eszköze is egyben.
