A doni áttörés áldozataira emlékeztek
2022. január 12-én, a Doni Áttörés Emléknapja alkalmából városi megemlékezést tartott Mezőtúr Város Önkormányzata. Beszédet mondott Bordács László, a Mezőtúri Közművelődési és Sport Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki felelevenítette a magyar katonák gyötrelmeit egy hazatért túlélő szavai alapján. Rojkó Istvánné, a Siketek és Nagyothallók Irodalmi Klubjának vezetője komor, de erőtől duzzadó Petőfi- verseket szavalt. A Református Egyház nevében Mihalina László lelkészelnök, a Katolikus Egyház nevében Ondavay Tibor plébános, pápai prelátus mondott imát az áldozatokért. Ezt követően a II. világháborús emlékműnél koszorút helyezett el Mezőtúr Város Önkormányzata nevében Herczeg Zsolt, Mezőtúr város polgármestere és Szűcs Dániel, alpolgármester. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kormányhivatal, Mezőtúri Járási Hivatal részéről Rácz Péter Béla hivatalvezető, majd Csányi Tamás országgyűlési képviselő rótta le tiszteletét az áldozatok előtt. A Kossuth Lajos téren őket követően számos intézmény, szervezet, klub képviselői, és magánszemély helyezett el koszorút a Doni áttörés áldozatainak emlékére.
„A 2. magyar hadsereget 1942 áprilisa és júniusa között szállították ki a Szovjetunió területére. Mindjárt a kiérkezésüket követően bekapcsolódtak a német csapatok támadó hadműveleteibe és a nyár közepére elérték a Don folyót. Heves összecsapások után a szovjeteknek Uriv és Scsucsje közelében azonban sikerült megtartani a hídfőiket a Don nyugati partján. A tél folyamán magyar csapatok védekezésre rendezkedetek be, fő feladatuk a Sztálingrád felé előrenyomuló német csapatok oldalának biztosítása volt. A rájuk bízott kétszáz kilométeres frontot összesen nagyjából 90.000 ember védte. A német hatodik hadsereg sztálingrádi bekerítését követően a szovjet csapatok a front más szakaszain is újabb támadásokba kezdtek.A Don mentén a két megmaradt hídfőállásból január 12-én indították meg előrenyomulásukat és nagyon hamar áttörték a rosszul felszerelt és számbeli hátrányban lévő magyar csapatok védőállásait. Rövid habozás után Jányi Gusztáv 2. magyar hadsereg főparancsnoka az egyetlen lehetséges tartalék, az úgynevezett Cramer csoport bevezetése mellett döntött. Ez az ellenlökés azonban nem járt számottevő eredménnyel és 1943. január 18-ra a magyar csapatok mind elhagyták a Don vonalát. A front északi szakaszán harcoló III. hadtestet elvágták a többi magyar egységtől és a németek utóvédként vetették be őket. A rosszul felszerelt és ellátás nélkül maradt alakulatok parancsnoka, Stomm Marcell nem látva más kiutat, a hadtest feloszlatása mellett döntött. Összességében a 2. magyar hadsereg összesen 100.000-120.000 embert veszített, az utolsó megmaradt alakulatok 1943 áprilisában-májusában szállították haza Magyarországra.„ Révész Tamás–Nagy Béla
Kakuk Móni
