Fények sötétlenek, ágakon áthajol, mereven, réveteg suhog a gyöngybagoly- írta versében Győri László 1966-ban. De többek között Lázár Ervint is megihletette az elegáns, álomszép vadász.
Magyarországon kisszámú fészkelő madár, fokozott természetvédelmi oltalom alatt áll. Főleg pockokkal, cickányokkal, egerekkel táplálkozik. Szív alakú arcfátyláról könnyen felismerhető. Írisze sötét. Európai állománya csökken, melynek oka elsősorban a tanyasi mezőgazdálkodás csökkenése – olvashatjuk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán.
Mezőtúron nem mindennapi helyen fészkelt egy kreatív gyöngybagoly család: a tojások kiköltésére a Csergettyűben található Hock-tanya búbos kemencéjének tűzterét választották. Első alkalommal öt évvel ezelőtt tettek így és mivel észlelték, hogy a jóravaló kétlábúak nem háborgatják őket, újra és újra visszatérnek azóta is.
Micsoda birodalmat őriznek ők ott! A közelben kanyarog a Hármas-Körös, az ártéren túl a töltésről tekintve bevetett mezők, földek, ahol bőven akad rágcsálóvacsora. A tanya valaha egy kovácsmesteré volt, százötven éves diófáján gyakran megpihennek az éjszaka bámulatos ragadozói. Ezeknek a fiókáknak az ükszüleik még egészen más vidéket láthattak a lombok tetejéről. Hajdan közel 150 tanyában folyt a közelben a gazdálkodás.
A Hock és a Jász család ebben az évben először döntött úgy, hogy megosztják a fiókák okozta örömet és bagolynézőbe hívták Krizsán Józsefnét, a Körösvölgyi Természetvédelmi Egyesület elnökét, Fekete Gábornét, a Mezőtúri Református Kollégium biológia – földrajz szakos tanárát és Szűcs Dániel polgármestert, kedves családjával, akik mind páratlannak találták a szokatlan fészkelőhelyet és a csergettyűi békés miliőt. A tanyát pár évvel korábban dr. Hock Ernő a Mezőtúri Tűzoltó-parancsnokság egykori parancsnoka vásárolta, aki 2021-ben hunyt el. Ma fia, Hock Dániel gondozza, óvja a szeretett birtokot, aki, ahogy családja is, szintén természetbarát.
A hat tűzről pattant gyöngybagolyfióka napról napra tollasodik és hamarosan megteszik első repülésüket a nagykunsági vidék felett.
Kakuk Móni