Tisztelt Ebtartók!

Településünkön jelentős gondot okoz a közterületen gazdátlanul kóborló ebek jelenléte. Ez nem minden esetben kóbor kutyát jelent, hanem sajnos legtöbbször felelőtlen emberi magatartást. A kutyák gazdái nem gondoskodnak arról, hogy állataik csak a saját lekerített ingatlanjaikon maradjanak, hanem gondatlanságból, nemtörődömségből az ebeket közterületen hagyják kóborolni.

A fentiekre figyelemmel felhívom az ebtartók figyelmét az ebtartással kapcsolatos legfontosabb jogszabályi rendelkezésekre.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 4-5. §-ai értelmében az ebtartás általános szabályai a következők:

• – Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
• – Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását.
• – Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. 
• – Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.
• – A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehetőségét.
• – A szabadban tartott állatok számára – azok természetes viselkedését is figyelembe véve – biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.
• – Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani.
• – A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.

A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet legfontosabb rendelkezései a következők:

• – Az állattartó köteles minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó szolgáltató állatorvossal beoltatni az alábbiak szerint:
  •  – a három hónapos kort elérteket 30 napon belül,
  •  – az első oltást követően 6 hónapon belül,
  •  – ezt követően évenként.
• – Az ebtartó köteles az oltási könyvet megőrizni, azt az immunizálás megtörténtét ellenőrző állat-egészségügyi hatóság felszólítására bemutatni, illetve tulajdonátruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, továbbá biztosítani, hogy az oltási könyvet a közterületen az ebre felügyelő személy magánál tartsa az oltás érvényességének bizonyítása céljából.
• – Az ebtartó köteles az oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól nyolc napon belül az oltási könyv pótlását kérni.

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet legfontosabb rendelkezései a következők:

• – Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.
• – Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni.
• – Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
• – Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.
• – Szájkosarat használni az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.
• – Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható, aminek meglétét a jegyző és a járási állat-egészségügyi hatóság jogosult ellenőrzi.
• – Az eb tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. A mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.
• – Tilos kistestű ebet 10 m²-nél, közepes testű ebet 15 m²-nél, nagytestű ebet 20 m²-nél kisebb területen tartósan tartani.
• – Tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 m² akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak  a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.
• – Ebet tartósan kikötve tartani tilos.
• – Az eb nem tartós, átmeneti kikötése az alábbi feltétel esetén megengedett:
  • – az állaton végzett ápolás, illetve gyógykezelés céljából, annak idejére,
  • – az állat veszélyes viselkedése miatt, a veszélyeztetés idejére,
  • – közlekedésbiztonsági, az állat testi épsége és a járműforgalom zavartalan működése érdekében,
  • – vagy állatról emberre terjedő betegség megelőzése esetén, a betegség idejére.
• – Eb esetében az átmeneti megkötésnél használt eszköz hossza
• – kistestű ebnél 5 méternél,
• – közepes testű ebnél 7 méternél,
• – nagytestű ebnél 9 méternél,
• – futólánc esetén a feszített és a futó részek hosszának összege 8 méternél, a futó rész hossza 3 méternél rövidebb nem lehet.
• – Az átmeneti megkötéshez alkalmazott nyakörvnek forgóval ellátottnak kell lennie, és az az eb életfunkcióját, táplálkozását nem nehezítheti el, az az állat számára fájdalmat nem okozhat.
• – Az ebet úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok, illetve az ember biztonságát.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. §-a tartalmazza az állatvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezéseket:

• – Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
• – Az állatvédelmi bírság alapösszege tizenötezer forint.
• – Az állatvédelmi bírság alapösszege hetvenötezer forint, ha az állatvédelmi bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedője kedvtelésből tartott állat.
• – Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóság szabja ki.
• – A bírság megfizetése nem mentesít más jogkövetkezmények alól.
• – Az állatvédelmi bírság mértékét, megállapításának módját, a kiszabására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
• – Állatvédelmi bírság kiszabása helyett vagy azzal egyidejűleg az állattartót a hiányosságok kijavítására, pótlására kell kötelezni, továbbá az állatok gondozásával, a velük való helyes bánásmóddal kapcsolatos állatvédelmi oktatáson (továbbiakban: állatvédelmi képzés) való részvételre kötelezhető.

Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza az állatvédelmi bírság mértékére, megállapításának módjára, kiszabására vonatkozó szabályokat.

Az állatvédelmi bírság alapösszege a jogsértés körülményeitől függően a kormányrendeletben meghatározott szorzókkal növelhető.

Az állatvédelmi, az állattartási jogszabályok megsértése esetén hatóságom állatvédelmi hatósági eljárást indít a jogsértővel szemben.

A be nem fizetett állatvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 193. §-a tartalmazza a Veszélyeztetés kutyával szabálysértés törvényi tényállását:

„193. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát

a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,

b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,

c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön – segítő kutya kivételével – szállítja,

d) vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre – segítő kutya kivételével – beengedi, illetve beviszi,

szabálysértést követ el.

(2) Aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.

(2a) E § alkalmazásában segítő kutya a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítő kutya.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is szabhat ki helyszíni bírságot.”

A „Veszélyeztetés kutyával” szabálysértése miatt a szabálysértési eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság a rendőrség.

Az állatvédelmi törvény és a kutyák tartására vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása a tulajdonosok, gazdák kötelessége, egyben felelőssége!

Kérjük a kutyatartókat – elsősorban a balesetek, kutyatámadások elkerülése érdekében – a fentiekben ismertetett alapvető szabályok betartására, különösen a kutyák felügyeletéről történő gondoskodásra!

A köz- és magánterületen felügyelet nélkül kóborló – esetleg még védőoltással, transzponderrel sem rendelkező – ebek mindannyiunk számára potenciális veszélyt jelentenek!

Felhívom valamennyi ebtartó figyelmét, hogy a tulajdonában lévő kutya saját ingatlan határain belüli tartásáról, transzponderrel, kötelező védőoltással való ellátásáról gondoskodjon!

Településünk nyugalma érdekében kérem valamennyi mezőtúri kutyatulajdonos segítő együttműködését!

Tájékoztatom továbbá előzetesen a lakosságot az alábbiakról:

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Állatvédelmi tv.) 42/B. §-a szerint a tartás helye szerint illetékes települési önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez, amely alapján az adatokról nyilvántartást vezet.

Az Állatvédelmi tv. alapján az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles az Állatvédelmi tv. 42/A.§ (4) bekezdése szerinti adatokat az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A települési önkormányzat a megadott adatokat az Állatvédelmi tv. 42/B.§ (2) bekezdése alapján jogosult kezelni.

A településünkön a következő ebösszeírás 2026-ban esedékes. Az ebösszeírás pontos időpontjáról, menetéről egy későbbi időpontban fogom a lakosságot tájékoztatni.

Mezőtúr, 2026. január 15.

dr. Enyedi Mihály
jegyző