Augusztus utolsó napjaiban Mezei Virágot hívtam el beszélgetésre, aki második tanévét kezdte meg a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Habár a családjában eddig senki nem tanult orvosnak, õ a gyermekgyógyászat mellett tette le a voksát. Ebben a Mezőtúri Kórház- és Rendelőintézet gyermekosztályán töltött egy hónapos nyári gyakorlata ismét megerősítette.
Ragyog a tekintete, ha az orvosi egyetemről mesél. „Ki mondta az első szót a jövőről,/ a derűset, a szemen át/ meggyőzőt, szívmelengetőt.”* A nem is oly régi múltba is szívesen réved, a Szent István Katolikus Általános iskola első négy osztályára és a Mezőtúri Református Kollégium éveire is szívesen emlékszik vissza. Több éven át versenytáncolt és mazsorettezett.
Volt, hogy nem hitt eléggé magában, de Mezőtúron élő családja és jogász nővére mellett tanárai is biztatták, motiválták. Végig kitűnő tanuló volt és emelt szintű érettségit tett kémiából és biológiából a sikeres felvételihez. Andrássy Judit kémia tanár, Fekete Gáborné biológia tanár és Vasasné Kiss Csilla osztályfőnök támogatása meghatározóak voltak számára. Másodjára vették fel a SOTE-ra, államilag támogatott szakra. A gimnáziumi tanárai együtt örültek vele. Micsoda büszkeség! A huszonegy éves orvostanhallgató elmesélte, hogy amikor tizenkettedik osztályos korában Fekete Gáborné az emberi testről tanította osztályát, elvarázsolódott a témától. Emellett mindig is emberekkel, azon belül, gyerekekkel szeretett volna foglalkozni. Egyedül nem volt elég önbizalma belevágni. Mint ahogy oly sok magyar diák, úgy érezte, ő biztos „nem elég jó” hozzá. Fekete Gáborné adott erőt neki a döntés meghozatalában. Azóta újra és újra visszaigazolásokat kap az élettől, hogy ez az ő útja. Nagy hatással volt rá, amikor januárban nagyapja stroke-jának pillanatában azonnal felismerte a tüneteket és időben segítséget tudott hívni.
Nem tagadja, az első év az egyetemen nagyon nehéz volt. A latin anatómia és a sok kötetnyi tananyag mellett vízválasztó a boncolás óra is, aminek hatására sok diák lemorzsolódik.
Amikor felmerült a kérdés az első év utáni nyáron, hogy hol töltse el a nyári ápolástan gyakorlatát, rögtön a Mezőtúri Kórház- és Rendelőintézet gyermekosztályát jelölte be. Elmondta, nagy örömmel fogadták a nővérek, ápolók és orvosok. Dr. Antal Ferenc főorvos úr első nap megmutatta neki, hogyan kell fondenoszkóppal hallgatózni, megfigyelhette az EKG használatot, részt vehetett szüléseken, látott császármetszést és ott lehetett az újszülöttek első vizsgálatainál. Hozzátette, nagyon sok esetet látott az osztályon és bármikor szívesen dolgozna ilyen csapatban, mint ami Mezőtúron van. Egy biztos: még öt év általános orvosi képzés és több év rezidens képzés vár rá, ha gyermekgyógyásszá szeretne válni.
Elmesélte, a csoportjából a legtöbben Budapesten, nagyvárosokban vagy külföldön szeretnének az egyetem elvégzése után orvosként elhelyezkedni, de ő ezzel szemben nagyon kedveli a kisvárosi vidéki életet és szívesen képzelné el a jövőjét gyermekgyógyászként szülővárosában, Mezőtúron is.
* Illyés Gyula: Ditiriambus a nőkhöz (részlet)
Kakuk Móni
