TÖK JÓ! Elindultunk!
Kedves Olvasók!
Mi, a Túri Önellátó Kör, barátainknak csak TÖK, ezúttal szeretnénk világgá kürtölni a létezésünket! Azért indítjuk ezt a rovatot, illetve ha az önellátási törekvéseink időigénye engedi, akkor folytatjuk is, hogy minél többen tudomást szerezhessenek rólunk. Továbbá hogy minél többen megismerhessék a véleményünk szerint fontos gondolatokat, amik nekünk megnyugvást és célt adnak az életünkben. Na meg persze rengeteg szuper új barátot, akikkel családi állapottól, kortól és nemtől függetlenül órákig lehet beszélgetni, hiszen megvan a közös alap.
Kis csapatunk azzal a céllal jött létre nagyjából egy éve, hogy összegyűjtse a Mezőtúron és környékén élő, hasonló gondolkodású embereket, mondhatnánk úgy is, hogy akik hasonlóan TÖK-kel ütöttek, bár szerintünk mi gondolkodunk helyesen. Olyan közösséget szeretnénk létrehozni, ahol a tagok megosztják egymással a terményeiket, tudásukat, erejüket, hiszen közösségben az erő! Valami olyasmit szeretnénk, mint ami pár évtizede még bevett szokás volt, ennek az egyszerűsített képlete pedig ez: Mari néni tojótyúkokat tart, Erzsi néninek meg kukoricája van, úgyhogy Erzsi néni ad kukoricát Mari néninek, Ő meg cserébe tojást Erzsi néninek és bumm, mindenki boldog. Csakhogy ezt mi megbonyolítjuk, beleteszünk a képletbe egy csomó minden mást is: gabonát, zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket, húsneműt és hoho…, nem, nemcsak élelmiszert, hanem szaktudást, munkaerőt és időt.
Összetételében olyan a csapat, mint egy jó gulyásleves. Van benne minden. Vannak köztünk tanyán élők, kertesházasok (mert házas is, meg kertje is van), panelben lakók, fiatalok és régebb óta fiatalok, ó és igen, ki ne hagyjuk a gyerekes családokat. Pár adakozókedvű milliárdost még elbírna a rendszer, dehát becsüljük meg azt, ami van.
Ha nemcsak a szép álmainkat akarjuk mutogatni, hanem picit a gyakorlatibb mélységekbe is betekintenénk, akkor nagyjából így vázolható fel a működésünk. Havonta egyszer tartunk találkozókat, általában pénteken (mert így mondhatjuk, hogy PénTÖK van). Jó időben meglátogatjuk egymás kertjét, tanyáját vagy kis birodalmát, sőt olyanokhoz is szívesen ellátogatunk, akiktől valami izgis gyakorlati tapasztalatot gyűjthetünk. Télidőben szobai, fűtött keretek között majszolunk pár szelet zsíros kenyeret és beszélgetünk arról, hogy következő évben hogyan is tudnánk csapatként együttműködni. Megbeszéljük, hogy kinek van szüksége kaláka munkára, ki termel felesleget valamiből és mire lenne cserébe szüksége, és ha a komoly témákat letudtuk, indulhat a sztorizgatás, amíg a házigazda ki nem teszi belemelegedett csapatot. Ráadásul ugye ott vannak a kalákamunkák, mint a kukoricatörés, vagy a favágás, de nyáron már egy fesztiválon is megjelentünk egy roppant jól sikerült standdal.
No de talán térjünk is vissza oda, hogy miért akarjuk pocsékolni a nyomdafestéket. Mit is lehet tőlünk várni az elkövetkezõ szösszeneteinkben? Egy pillanatig sem kell aggódni, be fogunk számolni arról, hogy éppen mit csináltunk. A tervezett találkozóinkról és programjainkról is, hogy bárki csatlakozhasson, akinek az önellátás szó egy jóféle viszkető érzést kelt a buksija egy eldugott szegletében. Illetve minden részbe csöpögtetünk egy kis ökológiát, talaj-, növény- vagy állattant, mert az elszántság hamar elfogy tudás nélkül.
Mindent összevetve várjuk nagy szeretettel a csatlakozni vagy kíváncsiskodni vágyókat, annyi a feltétel, hogy időben kéretik jelezni a részvételi szándékot, hogy biztosan legyen elég hely. Ezt meg lehet tenni az alábbi elérhetőségeken. A minket passzívan figyelőknek, pedig ajánljuk a Facebook oldalunkat, ott is igyekszünk aktualitásokkal bombázni a gyanútlan szemlélőket.
Köszönjük, hogy elolvasták és kérjük, tartsanak velünk a kalandunkban!
Garainé Hegedûs Henrietta
A fotót készítette:
Garainé Bordács Márta
