Szeptember 28-ától nem csak a természet ölt egyre színesebb viseletet, de ettől a naptól kezdve a Közösségi Ház jurta termének falai is cifra gúnyában pompáznak. Minden centiméteren patchwork, más néven foltvarró munkákat csodálhat az éhes tekintet. Bár a kiállításon szereplő Polyák Ildikó quilt művész, nemzetközi quilt bíró már magát a kifejezést sem szereti. Hogy miért? Mert az eredeti elgondolástól a foltvarrás napjainkra messze került. Korábbiakban a foltozás, az anyagmentés, a spórolás, a szegénység szülte meg a technikát. Ma azonban a hölgyek és urak (mert bizony akadnak ezen a területen tehetséges férfiak is) az alkotás céljától vezérelve, butikban vásárolnak külön erre a célra textíliákat vagy épp festenek meg kézzel anyagokat.
Ahogy Polyák Ildikó mesélte, ez eredetileg nem magányos, varrógép melletti órákat jelentett, hanem minden esetben közösségi élmény volt, aminek során talán nem is a varrás szeretete, hanem a városi hírek, a családi események kitárgyalása vonzotta egy asztal köré az asszonyokat.
Nekem eszembe jutott az a szó is: terápia. Nem voltam messze a valóságtól e tekintetben, hiszen Rácz Margaréta odavezetett egy csodás falikárpithoz, amiről megjegyezte, az alkotó hölgy az elhunyt férjének ingjeiből varrta meg. A szemlélődő talán nem is sejti, egy-egy öltésnek, szabásnak milyen megindító története van.
Bennem megfogalmazódott, milyen jó lenne egy olyan vendéglátóhely Mezőtúron, ahol egy nagy kerek asztalt a kézimunkázók rendelkezésére bocsátanának, akikhez lehetne csatlakozni, akár idősként, akár fiatalként. Milyen otthonos, bensőséges enteriőr lenne a végeredmény!
A kiállítás megnyitón Polyák Ildikó mellett beszédet mondott dr. Barancsi Ágnes pályázatíró is, aki felelevenítette a foltvarrás történetét, különféle aspektusait és elragadtatását fejezte ki a magas színvonalú, precíz, ötletekben gazdag munkák kapcsán, melyeket zsűri elnökként is lehetősége volt hosszasabban végigtekinteni.
Az estén közreműködött a Csoda-vár Óvoda Mókus csoportja lehengerlő, hagyományőrző műsorával, akiket Medvegy Veronika és Ágoston Fruzsina készített fel, valamint Kruchió Liza, aki csodásan szavalta Weöres Sándor versét a közönségnek.
A meghirdetett pályázaton a következő eredmények születtek: Czenéné Szelényi Sára (Békéscsaba), 1. díj. Bera Márti (Hajdúsámson), 2. díj. Gaudiné Marika Túr-Tű szakkör (Mezőtúr), 3. díj. Kántor Mária (Szolnok), Mezőtúr város különdíja. Sipos Julcsi (Mezőtúr) Különdíj. A legszebb csoportos alkotás: Szivárvány Foltvarró Klub Debrecen.
A zsűri különdíjjal jutalmazta Borbélyné Teri (Mezőtúr), a fenntarthatóság jegyében készült alkotásért. A megnyitót követően az ország több pontjából érkeztek a foltvarró találkozóra, melyet szintén a Mezőtúri Tűvarázslók Foltvarró Baráti Kör szervezett. Az eseményt kiegészítő programok színesítették. Patkós Éva, Mezőtúr város alpolgármestere városnézésre invitálta a résztvevőket, aminek során többek között a frissen újranyitott Mezőtúri Boltmúzeumot tekinthették meg. Nagy sikere volt a helyi ízeknek, különösen a topogónak, melyet Szabó Tamás és Kun Imre készítettek. A közösségi Ház összes termében és a Kézműves házban folytak az oktatások, ötletbörzék a három nap alatt.
Nem maradt érdeklődő nélkül a vendégként mindhárom napon részt vevő, 23 éve működő Túr-Tű Foltvarró Szakkör tagjainak workshopja sem, akik legfrissebb munkáikat tanították meg az érdeklődőknek. Az egyik alapító tag, Gaudi Lajosné pályázati munkája 3. helyezést ért el.
A látványos foltvarró kiállítás október 28-ig tekinthető meg a Közösségi Ház nyitvatartási idejében, mindenkinek szeretettel ajánlom.
Kakuk Móni
Fotó: beküldött képek
