Augusztus 20-án ünnepélyes keretek között átadták az új interaktív várostörténeti kiállítást a Városházán.
A próbaüzem alatt bejelentkezés útján tekinthető meg a kiállítás. Bejelentkezés telefonon munkaidőben: 56/551-902. Mezőtúr Város Önkormányzata „Mezőtúr Városháza és kapcsolódó kulturális vonzerők komplex turisztikai fejlesztése” címen TOP-1.2.1-15-JN1-2016-0003 azonosítószámon regisztrált projektje a napjainkban is hivatali funkciót betöltő Városháza felújítására és egyes emeleti termeiben és tornyában interaktív várostörténeti kiállítás megvalósítására, a településen a Móricz Zsigmond utca 7. szám alatti egykori kovácsműhely komplex rekonstrukciójára és többcélú hasznosítására,valamint a város élményszerű felfedezésére a környezetvédelem és a fenntarthatóság
jegyében turisztikai céllal beszerzendő elektromos kisbuszra 400 190 499 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert. Szintén e projekt keretében valósul meg a városháza szomszédságában található kikötő fejlesztése is, amellyel az önkormányzat az aktív és a vízi turizmusban rejlő lehetőségeket aknázza ki. A kikötő fejlesztése az első lépés a várost kettészelő és a településképet meghatározó Hortobágy–Berettyó-főcsatorna rekultivációjára, amelynek a turisztikai hasznosítására kidolgozott tervekkel rendelkezik az önkormányzat. Mezőtúr 1920-as években emelt neobarokk jellegű városházája az első városháza Magyarországon, amelyben felújítása után egy interaktív várostörténeti kiállítás is helyet kapott. A városháza épületében alapvetően nem a megszokott, szervesen összefüggő, egymásból nyíló kiállítóterek állnak rendelkezésre, így a kiállítás több szinten, valamint a torony egyes szintjein került kialakításra, amelynek köszönhetően az épület bejárására
tágabban nyílik lehetőség. Szó esik Mezőtúr városának átfogó birtokviszonyairól, a századforduló koráról, a múlt évszázad elejének speciális
közegéről, építészetéről és annak változásairól, sajtótörténetéről, valamint néhány évtizedének képi anyagáról, visszaemlékezéseiről
nyújt részletes áttekintést. A városháza első emeletén kezdődnek a kiállítások; az első teremben a város történelmi körülményeivel, eseményeivel és a település életét meghatározó fazekassággal ismerkedhetnek meg a látogatók, a második teremben pedig Mezőtúr
egyik legjellegzetesebb épülete, a városháza építéstörténete kerül fókuszba, dr. Spett Ernő polgármester hivatali idejének végéig, az II.
világháború kezdetéig. A terem közepén egy látványos központi installáció található, amely a terem mennyezetén és padlózatán is szerepet
kap, és amely lebegő épületmakettekkel Mezőtúr főterének építészetét ismerteti. A kiállítás következő egysége egy szinttel feljebb,
a díszterem karzatán folytatódik, ahol a város elsősorban múlt század eleji életében erőteljes nyomot hagyó nyomdászat és a sajtó,
valamint ezen keresztül egy alföldi kisváros közélete kerül előterébe. Ebből a térből lehetőségük nyílik bepillantani a díszterembe, ahol a
város életét meghatározó döntések születnek mind a mai napig. A második emeleti időszakos kiállítótér után a torony megmászása
következik a látogatási útvonalban, ahol az egyes szinteken a város környékbeli víz szerepével ismerkednek meg az ide érkezők. Közismert, hogy Mezőtúr volt a messze földön híres túri vásárok helyszíne, tudniillik I. (Nagy) Lajos király vásártartási joggal ruházta fel
e települést, amely az egyetlen közlekedési átjárót jelentette a Sárrét mocsárvilágán keresztül a Buda és Erdély között zajló kereskedelemben.
A vásárok nagyságáról, jelentőségéről legendákat meséltek, a szóbeszéd szerint akadt olyan év, amikor „egy hétnél is tovább tartott”
az árucsere. Noha e lápos terület az ide települt lakosság számára kedvezőnek bizonyult a kereskedelem terén, ugyanakkor a
piszkos, pangó víz mindig is nagy gondot okozott az ivóvízellátásban. A 19. századi vége fordulópontot jelentett az alföldi települések tiszta
és egészséges vízszolgáltatásában. Zsigmondy Vilmos a mélyebb rétegeket is elérő fúróberendezése meghozta a változást. Az Alföld harmadik artézi kútját, az egykori Flóra-kutat 1890-ben fúrta a feltaláló unokaöccse, Zsigmondy Béla. A városháza tornyából páratlan
kilátás nyílik a településre, a városháza mögött lévő Hortobágy–Berettyó-főcsatornára, valamint az alföldi tájra.
