„Nekem a mindent jelenti a néptánc”
Beszélgetés Gera-Panyi Katalin néptáncossal
A Mezőtúri Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában hosszú évek óta folyik néptánc oktatás. A népi játékok és a néptánc tanítását a „Leg a láb” Alapfokú Művészeti Iskola oktatói végzik, jelenleg Gera-Panyi Katalin és Balogh Dávid Attila. Kozák Zsolt Gyula iskolaigazgató elmondta, mindig is kiemelten támogatták, hogy a tanulók megismerkedjenek a népi hagyományokkal, táncokkal. Hozzátette, észrevehető, hogy a néptánc fejleszti a gyermekek mozgáskoordinációját, hallását, ritmikai készségét, állóképességét. Elmélyíti bennük a magyar identitástudatot, segíti a közösségbe való beilleszkedést és nem utolsó sorban örömet, felszabadultságot ad. Több tanár egyetért abban, hogy az általános iskolai tantárgyaknál is megmutatkozik, hogy a néptáncos gyerekek jobban összpontosítanak, erősebb a szabálytudatuk. Gera- Panyi Katalinnal beszélgettem arról, neki mit adott a néptánc és miért ajánlja a gyermekeknek.
K.M.: Először egy kicsit utazzunk vissza az időben. Mesélnél arról, mikor kezdődött kötődésed a népzenéhez?
G-P.K.: Általános iskola első osztályában ismerkedtem meg először a néptánccal, hisz az osztályfőnököm tartotta a délutáni foglalkozásokat. Egyszerre ismerkedtem a tánccal és a zenével, mert párhuzamosan zeneiskolába is jártam. Nem kellett sok idő és rájöttem, hogy bár kipróbáltam sok mindent (hangszeren játszottam, társastáncra jártam) a néptánc az, ami a legközelebb áll hozzám. Olyannyira hogy továbbtanulni a Békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközépiskolába mentem néptánc szakra.
K.M.: Arra emlékszem, hogy amikor a békéscsabai konzervatóriumban néptánc szakon tanultál, kimagasló tehetségnek tartottak. Merre folytatódott az utad Békéscsabáról?
G-P.K.:A Szaki után sokfele elsodort az élet, külföldi műsorok, turnék.A tánccal eljutottam Franciaországtól kezdve Japánig.Táncoltam profi táncosként a Pozsonyi Ifjú Szívek Táncszínházban, ami életem meghatározó 3 éve volt. Ezután Budapesten a Szentendre táncegyüttesben és Fitos Dezső Társulatban,ami igazából nem hivatásos táncegyüttes, de színvonala mindenképp az a szint. Tanítottam és tanítunk is több helyen. Jelenleg a kiskunmajsai Mayossa Hagyományőrző Egyesület művészeti vezetője vagyok a férjemmel Gera Zoltánnal együtt, akit szintén a tánc által ismertem meg.
K.M.: A Leg a Láb Alapfokú Művészeti Iskola néptánc oktatójaként minden héten jársz Mezőtúrra, a Kossuth úti iskola és Rákóczi úti Iskola tanulóihoz. Első osztályos kortól be lehet iratkozni és iskolaidőben meg vannak általad tartva az órák. Mit tapasztalsz, mennyire élvezik ezeket az alkalmakat a gyerekek?
G.-P.K.:Mezőtúron tartok órákat, minden csapatnak egyszer egy héten.Bárki beiratkozhat, akinek van kedve táncolni, azokat a gyerekeket is szívesen látjuk, akik csak kipróbálnák. Szeretnek a gyerek táncra járni, kikapcsolja őket, új kis közösség jön létre, ami mindenképp nagyon fontos. Próbálunk minden órán újat tanulni, új játékot, új éneket, új tánclépéseket a meglevők mellé.A cél, hogy a gyerek örömmel menjen haza a néptánc óráról, és örömmel térjen vissza.
K.M.: Milyen pozitív hatásai vannak annak, ha egy általános iskolás gyermek néptánccal, népzenével foglalkozik?
G.-P.K.: Nagyon sok pozitív hatása van a táncnak, fizikai értelembe: fejleszti az állóképességet,javul tőle a mozgáskoordináció,ritmusérzék, nem fizikai értelemben pedig: önbizalomfejlesztő, kutatások kimutatták, hogy enyhíti az iskolai szorongást és depressziót, mert a gyermek bekerül egy közösségbe. Azok a gyerekek, akik valamilyen közösséghez tartoznak, sokkal toleránsabbak, tisztelettudóbbak.
K.M.: Zárásként… Neked mit jelent a népzene, néptánc?
G.-P.K.:Nemtudom elképzelni az életemet tánc nélkül. Annál jobb érzést, hogy a munkád egyben a hobbid is, nem nagyon tudnék elképzelni. Nekem a mindent jelenti a néptánc. Ezzel kelek, ezzel fekszem. Ennek köszönhetek mindent. A tánc által tudom kifejezni magam, a néptánccal szereztem igaz barátokat, a néptánc által jártam be az egész világot, a néptánc által ismertem meg a férjemet.
Kakuk Móni
