Aradi vértanúkra emlékeztek
„Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.” Mezőtúr város önkormányzata ünnepi megemlékezést tartott 2021. október 6-án a Kossuth Lajos utcában, az 1848-49- es forradalom és szabadságharc emlékművénél a 13 kivégzett magyar honvédtiszt tiszteletére. Megemlékező beszédet mondott Kudlacsek Zsigmond, a Mezőtúri Református Kollégium történelem-földrajz szakos tanára, a Szegedi Tudományegyetem doktorandusza. A műsorban közreműködtek a Kossuth Lajos Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai. A Református Egyház nevében Égerné Tamás Annamária lelkész-főigazgató mondott imát. Ezután a megjelentek elhelyezték az emlékezés virágait, koszorúit, főhajtással a hősök emléke előtt. A bécsi forradalom évfordulóján, 1849. október 6-án végeztette ki őket Haynau I. Ferenc József utasítására: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly gróf, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Lázár Vilmos, Schweidel József. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost.Podmaniczky Frigyes báró, aki ugyan igazi budapesti gavallér volt, de Szarvason és Mezőtúr környékén is tevékenykedett, így emlékezett meg naplójában a történtekről:„
Grácban, október 9-én este tudtuk meg az október 6-án Pesten és Aradon végbement szomorú emlékű kivégeztetéseket, melyek áldozatai között annyi jó barátunk és ismerősünk vérzett el. Néhány nappal utóbb Bruckban értesültünk Csányi és Jeszenák sorsáról, ez utóbbi egyik legközelebbi atyámfia levén. Tereza grófnőre annyira hatottak e hírek, hogy azonnal elhatározá férjével elhagyni egy időre Ausztriát és külföldön keresve feledést és szórakozást e szomorú események elől. Őtőle tudtam meg, hogy szegény Battyhányi Lajos özvegye, Tóni grófnő Bajorországba vonul vissza. Mireánk, volt honvédtisztekre annyival lehangolóbb hatást gyakoroltak e hírek, mert régóta el levén zárva a világ folyásától, az ehhez hasonló leverő események bekövetkezését lehetőnek sem tartottuk.”
Kakuk Móni
