Környezetvédelem – Városi környezet

Környezetvédelem-

Városi környezet

 

 

Készítette: Hegyi Ildikó

Környezetvédelem- Városi környezet – Klímavédelem

Mit is értünk környezetvédelem alatt? Miért fontos ez számunkra? Hogyan tudjuk összekapcsolni a városi környezettel illetve egy város környezetvédelmével? Tanulmányomban arra keresem a választ, milyen lehetőségei vannak egy kis városnak a környezetvédelemre, a klímavédelemre.

Környezetvédelemi irányelv az EU-ban:

„Az uniós környezetpolitika és szabályozás azt célozza, hogy uniós polgárként jólétben, bolygónk felélése nélkül éljünk. Középpontjában egy olyan innovatív és körforgásos gazdaság áll, amelyben a biológiai sokféleség védelmet élvez, helyreállítandó értéknek számít, és amelyben a környezettel összefüggő egészségügyi kockázatok minimálisak – megnövelve a társadalom ellenálló képességét, és a növekedést függetlenítve az erőforrás-felhasználástól.” (https://ec.europa.eu/info/policies/environment_hu)

 

Kezdetek:

Az Európai Unió országaiban a kezdetekben még a közösségi intézmények létrehozatalával voltak elfoglalva, a gazdasági fejlődés volt a fő cél. Szinte a hatvanas évek végéig nem voltak környezetvédelmi intézkedések. Később a környezetvédelmi tudatosság nagymértékben változott. A környezetpolitika az Európai Tanács 1972-ben Párizsban tartott ülésén indult, ahol az állam- vagy kormányfők megfogalmazták, hogy szükség van a gazdasági növekedést kísérő közösségi környezetpolitikára, és cselekvési program kidolgozását kérték. Az 1987-es Egységes Európai Okmány új, „Környezet” elnevezésű címet vezetett be, amely a közös környezetpolitika első jogalapjaként szolgált, és célként kitűzte a környezet minőségének megőrzését, az emberi egészség védelmét és a természeti erőforrások racionális felhasználásának biztosítását. A szerződések ezt követő átdolgozásai megerősítették a Közösség környezetvédelem iránti elkötelezettségét, valamint az Európai Parlamentnek (EP) a környezetpolitika kialakításában vállalt szerepét. A Maastrichti Szerződésben (1993) a környezetpolitika hivatalos uniós politikai terület lett, bevezetésre került az együttdöntési eljárás, és a Tanácsban a minősített többségi szavazás vált általános szabállyá. Az Amszterdami Szerződés (1999) elrendelte, hogy a környezetvédelmet be kell építeni minden uniós ágazati politikába a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében.

 

Első Környezeti Akcióprogram által megfogalmazott alapelvek

1. A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál történő fellépés.
2. A környezeti hatások figyelembevétele.
3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása.
4. A tudomány és a technika környezetvédelmi célú fejlesztése.
5. A szennyező fizet alapelve.
6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak.
7. A fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele.
8. Az Európai Közösség és a tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése.
9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell.
10. A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása.
11. A tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása a Közösségben.

 

Az EU városi környezetpolitikája

Az utóbbi években az Európai Bizottság egyre inkább a városi kérdésekre összpontosít, válaszul arra a tényre, hogy 2020-ra a becslések szerint az EU polgárainak közel 80% -a él városokban. Európa továbbra is gazdasági, éghajlati, környezeti és általános társadalmi kihívásokkal szembesül. Ezek a kihívások erős városi dimenzióval rendelkeznek: vagy általában városokban és városok körül jelentkeznek (például szegénység, társadalmi és térbeli szegregáció, környezetkárosodás). A kérdés politikai jelentőségét bizonyítja, hogy beillesztette a 7. környezetvédelmi cselekvési programba. Fenntartható városok: „Együttműködés a közös megoldásokért ” című 8. prioritási célkitűzésbe. Ezen szakpolitikai törekvés általános célja az EU városai fenntarthatóságának fokozása annak elérése érdekében, hogy 2050-ig minden európai „jól él, a bolygó keretein belül”.

A cselekvési program kimondja, hogy 2020-ra az Unió nagyvárosai többségében a fenntartható várostervezés és -tervezés politikáját hajtják végre, és a Bizottságnak ki kell dolgoznia a városok környezetvédelmi teljesítményének felmérését, a gazdasági, társadalmi és területi hatások figyelembevételével.

Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága (Környezetvédelmi Főigazgatóság) a városi környezet javításával foglalkozik számos módon:

• Az EU általános környezetvédelmi jogszabályain keresztül annak biztosítására törekszik, hogy az európai polgárok tiszta levegővel és vízzel élvezzék a városokat, elkerüljék a túlzott zajnak való kitettséget, valamint olyan városokat, amelyek megfelelően kezelik a hulladékokat, megóvják természetüket és a biodiverzitást, valamint előmozdítják a jobb zöld infrastruktúrát.

 

• Az Európai Zöld Főváros és az Európai Zöld Levél kezdeményezésein keresztül, amelyek lehetővé teszik a városok számára, hogy bemutassák környezeti teljesítményüket.

 

• Egy új eszköz kifejlesztését, amely lehetővé teszi a városok számára a környezeti teljesítményük összehasonlítását, az előrelépést más hasonló városokkal összehasonlítva, a legjobb gyakorlatok és a tapasztalatok megosztását, valamint az időbeli fejlődés nyomon követését.

 

• A Bizottság többi főigazgatóságán számos olyan szorosan kapcsolódó városi környezetvédelmi tevékenység folyik, amelyek hasznosnak bizonyulhatnak a városok számára.

 

Európai Zöld Fővárosi Díj

Az Európai Zöld Fővárosi Díjat azoknak a városoknak adják át, amelyek lakossága meghaladja a 100 000-et, amelyek jól megalapozott eredményeket mutatnak a magas környezetvédelmi előírások elérésében, és elkötelezik magukat a jövőbeli környezettudatos fejlesztés és a fenntartható fejlődés folyamatos és ambiciózus céljaival. Az Európai Zöld Főváros nyertesei példaként is szolgálnak, hogy ösztönözzék és előmozdítsák a bevált gyakorlatokat más európai városokban.

A Zöld Főváros címet először Stockholm kapta meg 2010-ben, majd Hamburg, Vitoria-Gasteiz, Nantes, Koppenhága, Bristol, Ljubljana, Essen, és Nijmegen lett a győztes.

A norvégiai Oslo nyerte el a 2019-es Európa Zöld Fővárosa címet egyebek közt azzal az átfogó megközelítésű programmal, amely a biodiverzitás megőrzését, a társadalmi befogadást, illetve a tömegközlekedés és az egészségügy fejlesztését is magában foglalja. 2020-ban pedig Lisszabon lesz Európa zöld fővárosa, míg 2021-ben a finnországi Lahti. Két magyar város, Budapest és Pécs is pályázik a 2022-es Európa zöld fővárosa cím elnyerésére.

 

Európai zöld levél

Az Európai Zöld Levél a 20 000 és 100 000 lakosú városok számára nyitott verseny. Elismeri a zöld növekedés megvalósításában elért sikert, és azoknak a városoknak jár, amelyek életre keltetik a zöld életmódot. Az Európai Zöld Levél városai nagykövetekként ösztönzik másokat, hogy kövessék példájukat.

Az Európai Zöld Levél díjat a belgiumi Leuven és a svédországi Växjö megosztva kapja meg 2018-ban.  Az elismerésre olyan 20-100 ezres lakosságú városok pályázhatnak, amelyek sokat tettek a környezet javítása érdekében. Leuven esetében elsősorban a klímaváltozás elleni küzdelmet és az energiahatékonyságot, Växjö kapcsán pedig a fenntartható fejlődést emelték ki.

 

Zöld Város

Ez a stratégia egyaránt egyszerű önértékelési és benchmarking eszköz a városok számára, információ és tanácsadás forrása mindenkinek, aki többet szeretne megtudni arról, hogyan tehetjük a városokat zöldebbé és fenntarthatóbbá. Ez az eszköz a városirányításról és a fenntartható várostervezés megközelítéséről szól – nem a fenntarthatóság kvantitatív mutatóiról, bár a legjobb helyekre vezet az ilyen információk megtalálásához.

A városok anonim módon használhatják az eszközt, vagy ha akarják, hivatalosan regisztrálhatják magukat, és felvehetik magukat a zöld város térképére, hogy megmutassák másoknak, hogy elkötelezettek a fenntarthatóbbá válás iránt, és közölhetik, mit terveznek a továbbiakban. A regisztráció lehetővé teszi számukra az eredmények összehasonlítását más városok eredményeivel, ideértve az Európai Zöld Főváros és a Zöld Levél nyerteseit is.

Az eszköznek számos könnyen használható funkciója és funkciója van, és rugalmas is – lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy kiválassza, mely témákat kívánja áttekinteni, és mely funkciókat szeretné használni. Más szavakkal: nem kell sorrendben követnie a lépéseket. A városokról szóló útmutatók, linkek és gyakorlati példák szintén rendelkezésre állnak.

 

Adatok és publikációk

• Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „A környezetvédelem hetedik jelentése” az európai környezet állapotának, jövőbeli kilátásainak átfogó értékelése. Ez önmagában jó olvasmány, de készítettek egy speciális városi tájékoztatót is.

 

• A Bizottság áttekintést készített arról, hogy az EU miként támogatja az állampolgárokat és az önkormányzatokat arra irányuló erőfeszítéseikben, hogy városunk fenntartható, hatékony, egészséges, jól kezelt, kellemes és tiszta legyen.

 

• Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentést tett közzé az európai városok életminőségéről. A jelentés célja, hogy felhívja a figyelmet az életminőség különféle perspektíváira és felfogására, különös tekintettel a városokra.

 

Magyarország

Hazánkban az 1995. évi környezetvédelmi törvény teljes összhangban van az EU vonatkozó jogszabályaival, normarendszerével. A hat évre szóló nemzeti környezetvédő program egyben az unióhoz való csatlakozás előkészítéséül is szolgált. A program a már bekövetkezett környezetszennyeződések megszüntetésére és a jövőbeli károsodás megelőzésére összpontosítja a figyelmét. Szerzői abból indultak ki, hogy távlatilag a környezetvédelem nem csupán költségfelhasználó, hanem nyereséget termelő is lehet. Új, modern környezetvédelemre szakosodott, külföldi piacokon is versenyképes magyar iparág kibontakozását szorgalmazzák. Ez a módszer egyes nyugat-európai országokban már eredményesnek bizonyult, s ha sikerül hazai és külföldi beruházókat megnyerni, nálunk is haszonnal járna.

Magyarországon környezetvédelem általános helyzete nem túl jó, de nem is tartozunk a legrosszabbak közé. Nem állunk olyan jól, mint pl. a németek, vagy a dánok, de vannak jó kezdeményezések az országban. Persze vannak komoly ügyek is, amikor háttérbe szorul a környezetvédelem. Magyarországon a környezetvédelem a cégek zöldre festésén alapul (szinte minden cég ISO 14001 minősítést szeretne, de a többségük inkább a piaci előnyök miatt teszi ezt, mint környezetvédelmi elkötelezettségből). A környezetvédelmet magánszemélyek, kis közösségek, civil szervezetek, iskolák vállalják fel, szerencsére egyre többen.

Évtizedek óta jól működnek pl. a nemzeti parkjaink és a természetvédelmünk.

Egyre több korszerű hulladékfeldolgozó üzem épül (Pécsen, Királyszentistvánon épült egy ilyen létesítmény), és 2015-től kötelező lett a szelektív hulladékgyűjtés.

A megújuló energiák használata a paksi bővítés ellenére is lassan, de biztosan terjed, már Veszprémben is van naperőmű több városban napelempark és a szelet is hasznosítják főleg a Kisalföld térségében, de az ország több pontján is található egy-egy.

Egyre több tájseb rekultivációja történik meg az országban, ez is haladás.

Az Ökoiskolák, zöld óvodák hatékonysága egyértelmű, hiszem már a gyermekeket is megtanítják a fenntarthatóságra, az egészséges életmódra, a települések szépítésére, természetvédelemre.

A kormány, a városok vezetősége megkezdi az illegális hulladéklerakók felszámolását. A környezetvédő szervezet azonban arra figyelmeztetnek, hogy a hulladék keletkezését kell megakadályozni Magyarország megtisztulása érdekében.

A kormány a klímavédelmi akciótervének részeként bejelentette, hogy 2021-re betiltja az egyszer használatos műanyagok forgalmazását.

 

Mezőtúr

Lakóhelyemre jellemző az ökotudatosság, a klímavédelem. A város vezetősége szívügyének tekinttette a témát a múltban, a jelenben és számos stratégiával fordul a jövő felé. Ha a múltba visszatekintünk, elmondhatjuk, hogy a 60-as években is nagy lépéseket tettek városunk nagyjai a szennyvíztisztítás, csatornázás érdekében. Pályázat útján pedig lehetőség nyílt 2012-13-ban a szennyvíztisztító telep megújítására. A hulladék elszállítás a 90-es évekig önkéntes alapon működött, hiszen a háztartások szinte mindent újra tudtak hasznosítani, kevés volt a kommunális hulladék. Majd a 90-es évek végétől szigorítások és környezetvédelmi előírások végett kötelezővé vált a városban a hulladék elszállítás, mely először vállalkozóhoz, majd az önkormányzat hatáskörébe tartozott. A megnövekedett hulladék mennyiség elkerülése végett a város vezetősége szelektív szigeteket hozott létre és pályázati pénzből a családi házak is kaptak szelektív hulladékgyűjtőt. Mindezek mellett kiemelt figyelmet fordítanak a régi hulladéktelepek folyamatos ellenőrzésére, a területek rekultiválására.

Városunkban számtalan beruházás történt annak érdekében, hogy a klímapolitikai elvárásoknak megfeleljünk, talán ebben a város messzemenően felülmúlja a megyei településeket. Számtalan közintézmény – bölcsőde, óvodák, iskolák, orvosi rendelők, mentőállomás, sportlétesítmények, idősek otthona- energetikai korszerűsítésére került sor önkormányzati beruházások révén, pályázati támogatással, legyen az nyílászárók cseréje, hőszigetelés, napelemek felszerelése. A felújítások fontos szerepet játszanak az energiatakarékosság megalapozásában így a klímavédelemben is. Pályázati forrásnak köszönhetően elektromos töltőállomást hoztak létre a városban. „Zöld kapcsolat” projekt révén is támogatást nyert a város, melyet 350 fa elültetésére, parkosításra, intézményi és lakóövezeti területek fejlesztésére fordítottak. Ez hozzájárult a települési környezetvédelem fejlesztéséhez, a biodiverzitás védelméhez. Cél volt mindezek mellett az egészséges környezethez való hozzáférés esélyeinek javítása, a lakosság környezettudatosságának fejlesztése.

A város tervei az elkövetkező évekre nagyon sokoldalúak, átölelik a klímavédelem minden egyes területét. Fejlesztik, bővítik a kerékpárutakat, tervezik elektromos kis busz beszerzését, újabb napelem park létrehozását. Nagy erőfeszítéseket tesznek az illegális szemétlerakás megelőzése végett. Folyamatosan ellenőrzik a régi hulladéktelepeket. Szeretnék kihasználni a város termálvizét, mint megújuló geotermikus energiát a közintézmények fűtésére. Egy másik nagy cél, a Hortobágy-Berettyó vízminőségének javítása, a vastag iszapréteg eltávolítása – így a metán gáz keletkezésének felszámolása – ezáltal a káros üvegházhatású gáz megszüntetése, turisztikailag és esztétikailag is értékes környezet létrehozása.

Városunkban a civil szervezetek és a közintézmények is jelentősen kiveszik a részüket a környezetvédelem területén, hiszen öko óvodák, ökoiskolák működnek, melyek nem csak a gyermekek személyiségét fejlesztik, hanem törekednek a szülők, a családok bevonására is. Számtalan példáját láthattuk az elmúlt években, akár egy-egy szemétszedési akció vagy terület szépítés révén. Az iskolák túrákat, táborokat, közös programokat szerveznek a civil szervezetekkel. Az összefogás példaértékű. Bízom benne, hogy ezek az értékek maradandók lesznek a jövő nemzedéke számára is.

Felhasznált irodalom:

1. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0038_foldrajz_MikaJanos-eghajlat-HU/index.html
2. A klímaváltozás hatása a környezeti veszélyekre az Alföldön Mezősi Gábor – Bata Teodóra – Blanka Viktória – Ladányi Zsuzsanna – Földrajzi Közlemények 2017. 141. 1. pp. 60–70.
3. https://www.elobolygonk.hu/Klimahirek/Termeszet/2018_08_15/nehezen_ertheto_idojarast_hoz_magyarorszagnak_a_klimavaltozas
4. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/zold-19B21/fuggelek-1ADB1/az-europai-unio-kornyezetpolitikaja-1B05D/
5. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_539_Kornyezetjog/ch05.html
6. https://mezotur.hu/