„Bánat és harc szól belőlünk, mint mikor a szél belesüvít a félrevert harang zúgásába”

A Nemzeti Összetartozás Emléknapja alkalmából sokan eljöttek az esõ ellenére is a városi megemlékezésre, amely a harangok megszólalása után a Himnusz eléneklésével kezdõdött. A Túri Olvasókör Egyesület tagjai, Kalóczkai Sándorné és Patkós Éva versekkel mûködtek közre.

Szűcs Dániel, Mezőtúri Város alpolgármestere felidézte a 102. évvel ezelõtti megrázó eseményeket. 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon-palotában a francia és az angol miniszterelnök jelenlétében, mindössze negyedórás ceremónián írta alá a magyar küldöttség a trianoni békediktátumot. Odahaza a zászlókat félárbócra eresztették, félreverték a harangokat, gyászmiséket tartottak. Trianon 102 éve indít bennünket, magyarokat bánatra az anyaországban, az elszakított nemzetrészek területein. Trianon sorscsapása többszörös csapás volt. Az elszakított nemzetrészek magyarságának többször meg kellett szenvednie, hogy más országok polgáraivá tették õket elõbb a nyugati, majd a II. világháború után a nyugati és a szovjet hatalmak. A magyar kisebbségek az utódállamok és az 1945 után hatalomra kerülõ kommunista rezsimek üldöztetéseinek is elsõ számú célpontjai voltak.

Szűcs Dániel beszéde után a továbbiakban ismét Túri Olvasókör Egyesület tagjainak emlékezõ versei csaltak könnyet a jelenlévõk szemébe.

Az Evangélikus Egyház nevében Selmeczi Lajos Péter lelkész, a mezõtúri református egyház nevében Mihalina László lelkészelnök mondott imát.  Majd zárásként a kegyelet, az emlékezés koszorúinak, virágainak elhelyezése következett.

A megemlékezés végén az országzászló félárbócra eresztése közben Szarka Tamás Kézfogás címû dala szólt. Minden jelenlévõ kézen fogva, körben állt, jelképezve a nemzeti összetartás erejét. Legvégül a hagyománynak megfelelõen közösen elénekelték a Székely himnuszt majd a Szózatot.

Kakuk Móni

Fotó: Jenei József